Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

A nánaiak Martin Hermann személyében régi ismerőst nyertek meg az egyházközségük élére, mert korábban tanítóként, licenciátusként működött a faluban. Perlaky Gábor püspök 1784. július 8-án iktatta be lelkészi hivatalába, ahol kereken egy évtizedig működött. Ő építtette fel a falu templomát 1789-91 között. 1791. november l-jén avatta fel a templomot Nagy István püspök.

22 A német etnikum sorsáról igen figyelemreméltó gondolatokat tartalmazó beszédének feljegyzése szerencsére megmaradt.

23 Témánk szempontjából az a legfontosabb, amikor arra figyelmeztette híveit, hogy „...őseink vallását őrizzék meg híven. A templom helytállásukjelképe is, mert évtizedes mellőztetésük, elnyomatásuk ellenére valamennyien kitartottak hitük mellett. Gyermekeik lutheránus hitben való neveléséért hozott áldozataik bőven megtérülnek, mert áldás van rajtuk, hisz jólétben élhetnek. A munka és a hit tette őket gazdaggá. S mivel szelídséggel viselték el a hitbéli megpróbáltatásukat, most mindent elértek. Van templomuk, papjuk, iskolájuk és a falu gazdag békés sziget... ".

24 Gyönk A falu kamarai telepítésű, magyar etnikumú helység lett a török után. Az első kamarai „currens"szerint: „...Ezen Gyönk helységbe kinek tetszik bejöhet és letelepedvén szabad exercitiumja lehet...". A királyi kamara tehát biztosította a szabad vallásgyakorlatot. Ezzel lehetőséget adott, hogy a katolikus jobbágyokkal egy időben protestáns telepesek is a faluba költözhessenek. Elsősorban Veszprém megyéből vándoroltak be magyar telepesek, ahol egyrészt földszűke következtében vették kezükbe a vándorbotot, másrészt a megyében erőteljesen megindult protestánsüldözés miatt. Az első lutheránus egyházi gyülekezetet a Veszprém megyei magyar betelepülők alapították Gyönkön Tolna megyében.

1 Az első telepesek Várpalotáról érkeztek és Pincehelyen telepedtek le 1712-ben, de a következő esztendőben a közeli Gyönkre vándoroltak át lelkészükkel együtt, aki az ugyancsak várpalotai Molitoris (Molnár) András volt.

2 A pincehelyi katolikus magyarok telepítette falu plébánosa Strupi Mihály. Gyönk először magyar katolikus és protestáns telepítésű faluként alakult ki. A conscriptiókban ezeket találjuk 1713-tól mindaddig, amíg német te22 Uo. 23 Uo. 24 Uo. 1 Gyönk r. kat. egyházi anyakönyv. MOL Filmtár. 1713-24. Lásd igen részletesen: „A Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. evang. egyházmegye és gyülekezetének krónikája 1713-1781." Gyűjtögette Schmidt János györkönyi ev. lelkész. 1. k. Gerlingeni Városi Könyvtár és Levéltár. Schmidt-Tomka hagyaték. (Kézirat és jegyzetek.) 2 MOL Filmtár. Gyönk Év. anyakönyv. Első magyar telepesek: Borda István, Szabó György és fia Szabó Ferenc, Kiss István, Morotz János, Kis András, Szőke János, Fazekas Péter; Pincehelyen magyar katolikusok voltak, keménykezű plébánosok közelsége késztethette a lutheránusok Gyönkre vándorlását. Uo. 59