Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

közben önzetlenül segítettek a betegek ápolásában. A pestis elmúltával Mercy segélyben részesítette a falut. A szerződésben lévő megállapodást fél esztendőre felfüggesztették. Ha az 1740-es évek utáni varsádi anyakönyveket tanulmányozzuk, azt láthatjuk, hogy a Mercy-uradalom erőteljesen szorgalmazta az újabb német jobbágyok letelepítését. Ezek az intézkedések a pestis következtében megcsappant lakosság pótlását igyekeztek megoldani.

30 Varsád nemzetiségi település iskolaügyét is röviden vázoljuk a 18. században, noha adataink eléggé szerények és a tanítók működésén kívül nem sokat tudunk a művelődési képhez hozzáadni. Első adatunk csak az 1726. évi varsádi anyakönyvi bejegyzésből van, amely szerint a „Schulmeister" Johann Konrád Rischer tanulatlan egyszerű parasztember, aki azonban írás és olvasás művészetében jártas volt és főleg a Biblia-ismeretét csodálták. Valamennyi német településen ezek a típusú tanítók - sokan katonák - a Bibliát rendszeresen olvasták és naiv magyarázatukat nagy tisztelettel hallgatták a felnőtt hívek és a gyermekek egyaránt. Nincs okunk arra gondolni, hogy 1718-tól a község betelepítését követően ilyen tanulatlan iskolamester ne lett volna a faluban, azonban csak J. K. Rischer nevét őrizték meg forrásaink, akit valószínű a Mercy-telepítés során hívtak 1720-ban a faluba.

31 Az őt követőkről csupán azt tudjuk, hogy honnan - hova költöztek, ami Varsád esetében is alátámasztja azt a mozgáskört, ami a lelkészekre, plébánosokra stb. is jellemző volt. Vagy közvetlen németországi tartományokból érkeztek, néha a letelepülőkkel együtt, gyakoribb azonban, hogy a Felvidék lutheránus lakosú városaiból, továbbá Tolna megye falvaiból hívták meg őket és mentek tovább. így 1730-ban lett Varsádon tanító Johann Heinrich Semmelroth, majd Hidegkútra távozott. Helyébe Johann Konrád Guthermann a felsőnánai evangélikus tanítót alkalmazták. Ismerjük Johann Péter Kramert, aki 1745-ig volt Varsád tanítója egészen /. Semmelbroth visszatéréséig, aki azután 1760-ig tanított Varsádon. Mindössze két adatunk van, amely a neveknél többet mond. Az 1764. évi születési anyakönyvben Konrád Guthermannról azt jegyezték fel, hogy „öreg kora ellenére vétkezett a hatodik parancsolat ellen"?

1

1760-1780 között Heinrich Buss mester tanítóskodott a faluban és ismeretes a járandósága is. Házanként 2 garast és gabonát „trés quartalitates metretae" kapott, továbbá tanulónként 10 krajcárt adtak részére. 1794-ig János nevű idősebbik fia, őt Heinrich Buss, a legkisebb fiú követte a varsádi evangélikus iskolában a tanítóságban. Mint utaltunk rá, Varsád német település a török után magyar református lakossággal települt újjá. Részükre Székely István földesúr a középkori templom romjaiból akarta felépíteni az új templomukat, 1722-ben megkezd30 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika. 87-99. p. (Kézirat.) 31

MEEL162. Varsádi ev. gy. ir. ak. 1722-28. GVKL. Kéziratok. Schmidt János: A varsádi evangélikus gyülekezet tanítói 1781-ig. (Krónika. 104-105. p.) 32 MOL Filmtár. Ág. hitv. egyh. anyakönyvek. Varsád. 1764. 136