Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
kerülhetett sor, ahova lovon kellett utazniuk, illetve szekerezniük. Ami természetesen a falu költségén történt. Büntetéspénzzel sújtották a falut, amikor a vármegye mint varsádi lelkészt fogatja el, mert állítólag „blasphemiát" követett el 18 . A templomépítéshez Varsádon a hívek járultak hozzá döntő mértékben, miután a beígért támogatások nagyobb része elmaradt. A protestáns falu nehezményezte a növekedő extra terheket. Amikor elhunyt első lelkészük, Székely István földesúr engedélyével Ádám Kholb (Kolb) prédikátort hívták Varsádra, aki a Pozsony megyei Modrából érkezett, ahol korábban (1722. szeptember 1.) avatták lelkésszé. 19 Valószínű Tübingenben végzett. A falu és lelkésze között hamarosan megromlott a viszony és Claudius Mercy gróf 1725-ben többszöri megintése után végül is elmozdítja állásából. 20 A szlovák származású Kolb Modrára vándorolt vissza, ahol tanító lett. 21 A tiszta német faluvá vált Varsádra Kolb sikertelen működése után Mercy gróf- a hívek kérelmére - Johan Kari Reichard lelkészt hívta meg. Hesszen-Darmstadtban fekvő Goddelauban született, amely Grossgerau filiája volt. 1723-ban hesszeni telepesekkel vándorolt Ober-Ramstadtból, akik titokban hagyták el falujukat és a Bánátba szöktek, ahol Langenfeld nevű faluban telepedtek le. 22 A protestánsüldözés elől katonának csapott föl és Mercy csapataiban szolgált. A gróf azután Varsádra küldte,földiéi közé lelkésznek, mivelhogy a varsádiak egy része szintén Hessen-Darmstadtból származott... " 23 1725-ben kezdte meg működését Varsádon, amelyhez ekkor csatlakozott filiaként az ugyancsak Mercy-telepítésű német lutheránus település, Kalaznó. 24 Az ez évben megindított vármegyei vizsgálat és üldözés a varsádi prédikátort is eltiltotta „minden funktio végzésétől". Családi élete is kedvezőtlenül alakult, s 1731-ben visszavándorolt Hesszenbe. 25 A Tolna megyei lutheránus falvak prédikátorainak kisebb része közvetlenül valamelyik választófejedelemségből vándorolt be, eredeti gyülekezetükkel érkeztek, vagy a vándorlás során kovácsolódtak össze. Nem kevés azonban azoknak a településeknek a száma, amelyek lutheránus német prédikátorai a felvidéki szlovák vagy német nemzetiségű településekről érkeztek Tolna megye német lakosságú községeibe. 18 TMÖL Protocolla congregationum I. köt. 147., 189. p. (Blaszfémia =istenkáromlás) 19 MEEL 162 (v. 104., 236.) Ak. 1722-24. 20 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika. Varsád. 92. p. 21 Uo. 22 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika. (Kézirat.) 94. p. Reichard atyja is lelkész volt és saját kezű bejegyzést tett Ober-Ramstadt anyakönyvébe, amelyben az eltávozott híveket, akik 1724 tavaszán hagyták el a községet, menekülteknek (Flüchtling) nevezi. Fia bánáti vándorlását és életútjának első időszakát részletesen leírta. 23 Uo. 24 MOL Mikrofilmtár Egyházi anyakönyvek. Varsád. 1722-1728. 25 Reichard életútját részletesen közli dr. Weihl J(ohann): Wie pfahrer Reichard nach Varsád. Christliche Hausfreund. 1929.14-15. sz. 134
