Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

temetőben való temetkezéstől.

13 Ekkor is még plébániát terveznek Kalaznó filiaként történő hozzácsatolásával. A Varsádra érkező német telepesek tehát katolikus és református magyarokat találtak ott és egy ideig azokkal laktak a községben. 1740-es évekre azonban mindkét felekezetbeli magyarság elköltözött és így vált a település tisztán német lutheránus faluvá. Varsád német telepesei különböző területekről vándoroltak be. Schmidt szerint is Württembergből érkeztek az első csoportok. Az anyakönyveket tanulmányozva láthatjuk, hogy ez a megállapítás megállja a helyét. Nemcsak a 18. század első felében, hanem a nyolcvanas években is érkeztek még német területről bevándorlók. Schleswigből, a Württembergben fekvő Wolldorfból, Türingiából, Baden-Durlachból, a bajorországi Oberbayerbachból, Hesszen-Kasselból, Hannauból.

14 A század második felében, Esslingenből, Neukirchenből a fuldai apátság területéről.

15 Azonban Varsád is, mint legtöbb Tolna megyei német település német lakossága, a Délkelet-Dunántúlon egyre erősödő transzmigrációs folyamat révén is gyarapodott a környező lutheránus német népességű falvakból érkező családokkal. Varsádon is működött első lelkészként a neves lutheránus prédikátor, Jeremiás Schwarzwálder. Az ellenreformáció során itt kezdődött vesszőfutása. A pécsi püspök a vármegye katonáival elfogatta és a pécsi börtönbe hurcolták, ahol fél évig sínylődött és reverzálisra kényszerítették. Kényszerből aláírta, hogy Tolna megyében nem fejt ki többé lelkészi tevékenységet. 1722-ben azonban már Majoson, majd a következő esztendőben Gyönkön találjuk lelkészi állásban. Itt a magyar evangélikus gyülekezetben „német létére magyarul prédikál".

16 Kesziben (Tótkeszi) volt lelkész és Nagyszokolyban is rövid ideig. Majd Fejér megyébe menekült Bodajkra és Bakonycsernyén halt meg.

17 A Tolna megyébe települt lutheránus németségnek Mercy még bécsi tartózkodásuk idején - ahol több napra megálltak a hajók és kiszálltak élelmiszer stb. beszerzése miatt - azt ígérte, hogy a vallásszabadságukat biztosítja. Kétségkívül a Mercy-birtok lutheránus németségéért a földesuruk tett is intézkedéseket. Azonban a prédikátorok üldözését, mint ezt a varsádi lelkész sorsa is mutatta, nem tudta ő sem megakadályozni. A lutheránusság életét többek között az is negatívan befolyásolta, hogy a Dunántúlon nem volt püspök. Jeremiás Schwarzwalder lelkésszé avatására 1718. szeptember 29-én Körmöcbányán 13 MEEL 162. (Varsádi ev. gyűl. ír.) 14 MOL Filmtár. Tolna vármegye anyakönyvei Varsád. Lásd továbbá Johann Wolf: Einwanderer in die Schwábische Türkéi. (Donauschwábische Familienkündliche Forschungsblátter. 1990. Juni. Jhg. 16. Folge 2. Nr. 56. 32-34. p.) 15 MOL Filmtár. Tolna vármegye anyakönyvei. Varsád. Továbbá Johann Wolf: Einwanderer in die Schwábische Türkéi. (Matrikel Varsád) Donauschwábische Familienkündliche Forschungsblátter. 1990. September. Jhg. 16. Folge 3. Nr. 57. 47-49. p. 16 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika.. 1950. 89-90. p. 17 Görög Ernő: A veszprémi evangélikus egyházmegye története. Veszprém. 31. p. 133