Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

már itt voltak Székely István földesurasság ideje alatt, de a német telepesek bevándorlása előtt 1717-ben egy részük Kölesdre vándorolt, majd a németek betelepülését követően valamennyi magyar kálvinista és katolikus jobbágy Kölesdre települt". Varsád tisztán német protestáns településsé változott.

8 Az első német telepesek 1718-ban kerültek a faluba. Kari Johan Reichard, aki Varsád újranépesülése óta a harmadik protestáns lelkész volt, feljegyzéséből ismeretes a német telepesek 1718. évi megjelenése.

9 Később, amikor a Mercy-birtokok összeírására került sor, már az ott élő németek származási helyére is találhatunk adatokat. Eszerint Németországból a Riedesel kerületből Czaipach helységből, Württembergben fekvő Gouhtczhaimból, Mainzból, Hesszen-Darmstadtból Viszek helységből, ugyanennek a kerületnek Chirdorf nevű falujából vándoroltak be.

10 Ádám Kolb lelkészük 1722 őszén került Varsádra. Schmidt is foglalkozott a varsádi németek betelepítésével és levéltári adatokkal támasztotta alá, hogy a faluba 1718-ban érkeztek a német lutheránus telepesek első csoportjai, a gyülekezetüket is ekkor alapították meg. Ugyanebben az esztendőben jött létre a német nemzetiségű egyházközség Tótkesziben is, továbbá a Somogy megyei Tabon.

n Varsád török utáni első földesurának, Székely Istvánnak életútját vizsgálva láthatjuk, hogy birtokszerzésük Tolna megyében 1700-ban kezdődött, amikor a Bottka-örökösöktől megvásárolta Varsádpusztát, amely vételről 1700. szeptember 5-én Esterházy Miklós nádor donátiója ismeretes.

12 Vármegyei jegyzőkönyv szerint több éven át szolgabíró volt. 1722-ben Bohus Imre pécsi kanonok egyházlátogatása alkalmával készített jegyzőkönyve szerint a településen katolikusok is éltek, sőt tanítójuk is volt e magyaroknak. A temetőt refoimátusok, katolikusok és evangélikusok közösen használták, ami ritka eset. A templomot - amelynek középkori romjai akkor még láthatók voltak - Székely földesuraság a reformátusoknak akarta újjáépíteni, amely ellen a teveli és tamási katolikus plébánosok „palám expublice"tiltakoztak. A protestánsokat később (1733) eltiltják végleg e 8 GVKL. Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika. 86. p. 9 KarlJohann Reichard 1725-1731 között volt Varsád lelkésze, feljegyzése szerint: „...Postcribo dérien Nachfolgen zurNachricht wenn sie solten gefragt werden. Bei dem ersten hiesigen Grundherrn, dem Wohledelgeborenen Herrn von Sekeli (Székely. -Sz. L.) ward allhier der erste Teutsche Prediger in Anno 1718-19 Jeremiás Schwarzwalder und von Adam Kolb 2-ten Prediger allhier das erstemahl darin geprediget, welcher diese Protocoll 1720 neu aufgerichtet..." (MOL Filmtár Varsád I. köt.) 10 TMÖL Ö. 352. (1756) Bertáit Justus Németországból, Johannes Czimmer Riedesel Czaipach, Puch Friedericus Hesszen-Darmstadt, Chirdorf nevű helységből vándorolt be. A Bischof család Hesszen-Kasselből, a Felgentreff família „Am Muzen Westfalen", a Herzog család erbenhauseni volt Darmstadtból. Később Szászországból, majd Würtzburgból is vándoroltak családok Varsádra. A varsádi anyakönyv szerint D. Burckhard a Hesszenben fekvő Föllernből vándorolt be 1723ban. Ernst Johan Heinrich Wichthausenből érkezett ugyancsak 1723-ban. J(ohann) G(eorg) Fichtenauer az ausztriai Hagenauból érkezett a faluba. 11 Schmidt János: i. m. 62. p. 12 TMÖL Protocolla congregationum I. k. 1701-20. 132