Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Varsád A Mercy család által vásárolt birtokon Varsád volt az első település, amelyben már 1718-ban református lelkész működött a magyar gyülekezetnél. Kistormás betelepítéséig a mikrorégio központja volt, s a többi magyar kálvinista gyülekezetet innen gondozták és irányították. így Kalaznót, Kétyet, Felsőnánát, Hidegkutat, Gyönköt és Nagyszékelyt. Ez a funkcionális szerep megmaradt, amíg az említett falvakat németországi jobbágyokkal telepítették be. A török alatt elpusztult falu űjranépesítését egy-két esztendő eltéréssel a források 1718-19-re datálják. A Tolna Megyei Levéltárban lévő összeállítás, amely valamennyi falu újratelepítésének időpontját tartalmazza, 1718-ra a magyarok, 1720-ra a németek bevándorlását állapította meg.

1 1720. évi „conscriptio animarum" szerint 1719-ben népesedett be: nyolc magyar és öt német famíliával.

2 Egyed Antal összeírásában a Simontornyai főszolgabíró szerint „a varsádi helységet 1718. esztendőben szállták megHessen Darmstadtból. "

3 A szakirodalomban Steinsch Irma

4 valószínű tévesen 1717-re tette a németek betelepítését. 1756-ban készült és a Mercy-birtokra vonatkozó telepeslistában szereplő varsádi Justus Bertalan 1718-ban telepedett le a faluban Németországból.

5 Egy 1770-ben lefolytatott helyszíni vizsgálat vallásügyi kérdésben három kölesdi aggastyánt hallgatott meg, nevezetesen Gyenes Mihályt és testvérét Jánost, és egy bizonyos Kvizba nevezetűt. Mindhárman reformátusok és azt vallották, hogy 1711-ig Varsádon laktak, ahol szabad vallásgyakorlatuk volt, lelkészük és tanítójuk is működött.

6 A település tehát református és magyar etnikumú volt. Egy másik adat még korábbra, 1705re utal. Az 1771-ben készült Varsádi gyülekezeti névtárban az akkori tanító Heinrich Buss(sz) neve mellett a következő szöveg olvasható: „...succesit praecedentibus Germanibus ab anno 1718 habitus Hic verő prioribus Hungaricis ab inito huius seculi et ultra habitis et ad Kölesd trans emigrantibus... "

7 A Varsádi egyházi irattárban volt egy jegyzőkönyv, amely utalt arra, hogy 1702-ben kálvinista magyarok éltek a faluban. Ezek „a 17. századvégén 1

TMÖL Telepítési évszámok. „Varsád: 1718-ban magyarok, eltűnnek, 1720-ban németek érkeznek." 2 TMÖL Conscriptio Animarum 1720. 3 Egyed Antal összeírása 236-238. p. 4 Irma Steinsch: Die Ansiedlung der privátén Grundherrschaften der Schwábischen Türkéi im 18. Jahrhundert. Legújabban a telepítési időpontokat közölte: Donauschwábische Familienkündliche Forschungsblátter. 1988. március 47. szám. 4-7. p. 5 TMÖL Ö. 352. Conscriptio illorum qui a Tempore ultima Generális Commitatus Conscriptionis in Dominio Excellissimi. Dni. Gralis. Comitis a Merci Domicilia fixerunt in Processu Völgysegiensi peracta Anno 1756. Az összeírást feldolgozta Christoph Fichtner: Untersuchungen zur Einwanderung in die Tolnau. Südostdeutsches Archiv. 1991/92. XXXTV/XXXV. köt. München 181199. p. 6 A tanúkihallgatási jkv. Varsád Gyülekezeti Levéltárból, másolta Schmidt János. GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika. 85-86. p. III/1-12. b. 7 Az iratot a „Protocollum Venerabilis Contubernü Tolnensis Bonyhád" c.jkv-ből Schmidt János másolta Bonyhádon 1935-ben. GVKL uo. 131