Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kovács Péter: Egyetem vagy birtok (Bécs-Krakkó-Itália) • 221

Majos fiai a Tolna megyei Dáró várában és tartozékaiban birtokosok.

30 Dárói Majos nem azonos azzal a Majossal, aki a (Szentmiklósi-Kaposfői) Gereci családból származott.

31 Ez utóbbi a 13. század elején élt Mojs nádor leszármazottja.

32 Családja (Szentmiklósi Majos fia Sándor mester fia Majos) 1356ban szerezte meg Péter ábrahámi apáttól a dalacsai Szűz Mária monostor possessiójának a felét.

33 Dalacsa okán a (Szentmiklósi-Kaposfői) Gereciek egy per folyamán újból kapcsolatba kerültek a Dárói családdal, akiknek 1365-ben már átadták Ábrahám egyházának kegyúri jogát. 1378-ban királyi parancsra vissza akartak foglalni két részbirtokot az ábrahámi apát részére, de a beiktatásnak Dárói Péter mester gyermekei, Zsigmond és egy lány, ellentmondtak, akiket megidéztek a királyi kúriába.

34 Sándor mestert viszont, akit az oklevélben gerecinek neveznek, valamint fiait, Majost és Miklóst, 1381-ben idézték meg Budára.

35 A per csak 1384-ben zárult le, amikor dalacsa határát megjárták és felosztották János ábrahámi apát és Sándor fia Majos között.

36 A Dáróiak a 14. század végén (1397) már a szomszédos Somogy megyében is birtokosok. Dárói Majos kezén találjuk Miklósi és Mágocs possessiókat. Majost 1397-ben magisterként,

37 majd 1425-ben egregius milesként említik.

38 A nagy birtokszerző minden bizonnyal Dárói Majos volt, aki királyi milesként, katonaként is megalapozhatta családja vagyoni helyzetét. Az egregius kifejezés is arra utal, hogy a megyei nemesi társadalomban fontos szerepet töltött be. A 15. század elejére a Majos,

39 a családnév részévé válik (Dárói Majos).

40 A 15. századra a Dárói Majosok tehetős megyebeli családnak számítanak.

41 A família a következő falvakban volt birtokos: Dáró vára, Szederjes, 30 A gróf Zichy-család okmánytára. III. k. Szerk.: Nagy Imre, Nagy Iván, Véghelyi Dezső. Pest, 1874. (Továbbiakban: Zichy) 285. sz. 1370. VI. 28. A somogyvári konvent oklevele. 3

' Fejér X/1. k. XCVHI. sz. 1384.

1.28. Visegrád. Szécsi Miklós országbíró oklevele. Az oklevélben, melyben több iratot közölnek tartalmilag, nevezik őket Szentmiklósnak, Kaposfoinek és Gerecinek is. 32 Szentpétery I. k. 281. sz. 1213. II. András király oklevele; Wenzel VI. Pest, 1867.319. sz. 1232. II. András király oklevele. 33 Fejér X/l. k. XCVTfl. sz. 1356. VUJ. 22. A szekszárdi konvent oklevele. 34 Fejér X/l. k. XCVffl. sz. 1378. VII. 14. u. A szekszárdi konvent oklevele. 35 Fejér X/l. k. XCVffl. sz. 1381. ffl. 27. A szekszárdi konvent oklevele. 36 Fejér X/l. k. XCVffl. sz. 1384.

1.12. A szekszárdi konvent oklevele. 37 Mályusz Elemér: Zsigmond-kori Oklevéltár I.k. (1387-1399) Bp. 1951.5023.sz. 1397. X. 20. A fehérvári káptalan oklevele. ...item possessiones magistri Maius deDaro Milkosy, Nagoch et Jutón vocatas... 38 Magyar Országos Levéltár Filmtár. 693.19. cím. 1425. VII. 25. A somogyvári konvent oklevele. 39 A Majos a Mózes név alakváltozata. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XTVXVII. sz. Bp. 1993. 699. p. 40 DL 1063661432. Tolna megye oklevele. Az oklevél Dárói Majos Istvánt említi, aki Dárói Majos fia volt. 41 A birtokok döntő része már 1447-ben a család kezén volt. Ezek Enyed, Tekerés, Szederjes, Felsőatala, Ábrahám, Uga, Vasároszaka, Egyházaszaka, Középzaka, Almás (Tolna m.), Miklósi, Jutány és Mágocs (Somogy m.). Megemlítik még Alsófalut, Gondát és Ibolckát is, de ezek további sorsáról nem tudni. DL 81011.1447. rv. 12. Hédervári Lőrinc nádor oklevele. Ebben Zichy Zsigmond fia Benedek perelte elhunyt anyja Dorottya részét, aki Dárói Majos lánya volt, Majos fia István fia Imrétől. 226