Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

meg 8.602/367-1949. sz. rendeletével a megyei vezető főállatorvosi teendők ellátásával. Révész dr. 1951. szeptember 8-ig maradt hivatalában, ekkor dr. Székely Iván váltotta fel. A háború végétől eltelt öt év alatt négy állatorvosvezető állt Tolna megye állat-egészségügyi igazgatásának az élén. Ma már kideríthetetlen, hogy mi volt az oka a sűrű személycserének. Ezekből a viharos évekből két lényeges dolgot kell kiemelni az állategészségügyi igazgatás területéről. 1948-ban a Földmívelésügyi Minisztérium létrehozta a megyei szakállatorvosi munkakört, ami azt jelentette, hogy ettől az időtől kezdve a megyei szolgálat élén két állatorvos szakember irányította az állat-egészségügyi szolgálatot. Tolna megyében kezdetben ezt a posztot dr. Őrhegyi Gyula töltötte be, de rövid idő múlva távozott. Utána több, mint egy évtizedig nem volt Tolna megyében megyei szakállatorvos. A másik igen lényeges momentum az állat-egészségügyi igazgatás történetében a magyar állatorvosi kar államosítása volt. Állami szolgálatba kerültek a helyhatósági és magánállatorvosok is. Ez két menetben történt meg. A 4112/1949. Korm. sz. rendelet alapján kiadott 8602/1949. FM sz. végrehajtási utasítással 1949. július 1-jei hatállyal a helyhatósági állatorvosok kerültek állami szolgálatba. Ezt követően a 237/1950. (IX. 17.) MT sz. rendelet végrehajtásáról kiadott 18.008/1951. (1.14.) FM sz. rendelet az állatorvosi szolgálat teljes államosítását rendelte el 1951. február 1-jei hatállyal. A rendelet az állatorvosi gyakorlatot állami szolgálathoz kötötte, ezzel megszüntette az önálló állatorvosi magángyakorlat folytatásának a lehetőségét, ezzel megtörtént a magánállatorvosok állami szolgálatba vétele is. Ilyen egység a magyar állat-egészségügyi igazgatás történetében még sohasem volt. Sajnos ez az egység kérészéletűnek bizonyult. Hamarosan (1951) megkezdődött a nagyüzemi, kezdetben állami gazdasági, majd termelőszövetkezeti állat-egészségügyi szolgálat megalakítása és kiválása, majd sorban jöttek a kisebb egységek: élelmiszer-ipari, vegyi ipari, oltóanyag-termelő, biztosítási, vállalati stb. állat-egészségügyi munkahelyek, melyek mind csökkentették az állami szolgálat létszámát. Az állat-egészségügyi szolgálat államosításának egyik kedvező következménye volt az állatkórházi hálózat kialakítása és az állatorvos-lakások építése. Tolna megyében dr. Székely Iván megyei főállatorvosi ténykedésének az ideje alatt létesült a szekszárdi és bonyhádi állatkórház, mindkét helyen a vezető főállatorvos részére megfelelő lakással. Állatorvosi lakás épült ezenkívül állami beruházással Szekszárdon, Nagydorogon, Dombóváron és Kurdon. Közben az 1950-es évek első felében megalakultak az állami gazdaságok külön minisztériummal,

49 saját központi állat-egészségügyi csoporttal, a területen pedig saját állatorvosokkal. Az állami gazdaságokat termelési ágazatok és terület szerint különböző minisztériumi igazgatóságok alá sorolták. A Tolna megyei állami gazdaságok nagyobb része kezdetben az ún. 49 Állami Gazdaságok Minisztériuma. 187