Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

lát és hullarészeket, állati kóros szervet és kóros folyékony anyagot vizsgálat céljából a következő helyekre lehet küldeni: - Állami Oltóanyagtermelő Intézet, Budapest VII., Hungária krt. 242., - Hungária Szérum Művek Rt., Budapest X., Szállás u. 15., - Laboratórium Védőanyagok Termelésére Rt., Budapest X., Szállás u. 15., - Dr. Pápay-féle Oltóintézet és Szérumtermelő Rt., Budapest X., Kőbányai u. 53., - Dr. Pécsi Dani és István Oltóanyagtermelő Intézete, Budapest X., Kőbányai u. 53., - Phylaxia Szérumtermelő Rt., Budapest X., Szállás u. 3., - Therapia Oltóanyagtermelő Intézet, Budapest II., Keleti K. u. 15/A, - Dr. Szász Alfréd Oltóanyagtermelő Intézete, Budapest VII., Erzsébet királyné u. 15. Tolna vármegye Törvényhatósági Kisgyűlése 1934. május 24-én szabályrendeletet adott ki a vármegye területén letelepedett állatorvosok magángyakorlati díjszabásáról, ennek alapját a 100.000/1932. FM sz. rendelet 569. §-a képezte. Ugyancsak a kisgyűlés 1934. április 26-án 6 példányban megrendelte Fokányi László „Állat-egészségügyi törvények és rendeletek"'című munkáját az alispáni hivatal és a járások részére. 1934. április 25-én a Földmívelésügyi Minisztérium 18.116/1934. III. 4. sz. leiratában zúdította haragját a megyékre, mivel 1933-ban veszettség vagy annak gyanúja miatt 5 ló, 306 marha, 12 juh, 147 sertés, 825 eb és 33 macska hullott el, vagy került kiirtásra az ország területén. Ezeknek a magas számoknak a fő oka az ebösszeírás és eboltás terén folytatott hanyag munka. Fejmosást kaptak a vármegyék a sertéspestis terjedése miatt is, mivel az elfojtó intézkedéseket nem hajtották maradéktalanul végre és a jól bevált szimultán oltást nem alkalmazták (60.736/1934. III. 4.). Tolna vármegye állat-egészségügyi szolgálatának az élén álló dr. Barabás Imrét 1934. január l-jével m. kir. állat-egészségügyi tanácsossá nevezték ki. Hivatalában egészen 1938. július 1-jéig maradt, ekkor felváltotta őt dr. Szebényi János törvényhatósági m. kir. állatorvos. A Földmívelésügyi Minisztérium 45.106/1939. sz. rendeletével ismét módosította az állat-egészségügyi kerületi beosztást, hivatkozva az 1900. évi XVII. te. 7. §-ára. Tolna vármegyét a nyugati kerületbe osztották, melynek székhelye Budapest és az élén dr. Vass István m. kir. állat-egészségügyi tanácsos állt. Dr. Szebényi Jánost 1940. január l-jével előléptették m. kir. állat-egészségügyi tanácsossá. Tolna vármegye Törvényhatósági Kisgyűlése 1940. július 9-én hozott határozata értelmében

48 döntött a vármegye területén a rühös lovak kezelésére szolgáló két gázkamra építéséről. Ezeket két év múlva további három 48 TMÖL Törvényhat. Közgyűlés iratai 495/1940. 185