Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

I jegyzőkönyvének bejegyzése.

2 A jegyzőkönyv szerint Kismanyok 1719-ben még praedium és Vencel Zinzendorf gróf apari uradalmához tartozik. A pusztát és környékét 40 000 forintért szerezte meg nem éppen könnyű módon. Hosszú birtokper folyt Simaházy Ferenc és Zinzendorffamília, között, amelyből Zinzendorf győztesen került ki. Kismanyok így került tulajdonukba, s a per tárgyát képező Nagymányokot is elvesztette a Simaházy család, mert a következő esztendőben már a pécsi káptalan, illetve a pécsi püspök birtokában találjuk.

3 A XVII. század utolsó évtizedeiben az elpusztult magyar népesség helyébe rácok települtek. A16. század utolsó harmadában még virágzó településnek alig maradt nyoma.

4 A falu benépesedése VencelZinzendorf'gróf alatt és a Mercy család tulajdonlása idején történt. Az első német családok érkezésének időpontja pontosan nem állapítható meg, de bizonyos, hogy még Vencel Zinzendorf 'gróf adott otthont az első német telepeseknek. Az 1820-ban keletkezett egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint

5 Kismányoklakói 1715-1720 között települtek be. Ezt mint közismert dolgot („notum est") említi ajegyzőkönyv. A kismányoki lelkész által készített kéziratos monográfia 1715-1722. közötti években a német telepesek érkezését folyamatosnak tekintette.

6 A Kismányokra érkező német telepesek óhazája Németország különböző tartományaiban volt.

7 Egykorú eredeti telepítési okmányok alapján megállapította Lagler István lelkész a betelepülők származási helyét. Eszerint Kari Kristopforos Blum, Philipp Blumm (valószínű testvérek), Mihael Örther (Oerter) szappanfőzők a nassau-weilburgi Ober-Otterbachból vándoroltak a Zinzendorf birtokra. NlattelJohan kádármester Saarbrückenből, Trum szabó a zweibrückeni Steinbachból, Konrád Prager a Württemberg hercegségből, Johann Kari Eckenberger a württembergi Kulmbachból, Leonard Mi2 GVKL Az 1868. évi Karsay-Visitatio. 1934-ben Schmidt készítette másolat, kéziratban. Jegyzetek VI. dosszié. I-II-III. k. 3 PPL C. Prot. 1724. 48. p. 4

1578-ban Dombrinus Péter volt a lelkész. A hercegszöllősi zsinaton is részt vett, Mányokon hirdette az igét. Lutheránus lelkész. Emellett szól, hogy két évtizeddel korábban Wittenbergben mint Melanchton Fülöp tanítványa hallgatta a teológiát. Kismanyok tehát a török alatt már lutheránus magyar település volt. Johann S. Klein: Nachrichten über Lebens umstánde erste. Evang. Prediger, Leipzig u. Ofen. 1789.92-98. p. Másutt ez a Dombrinus Péter Dombói Wragovics Péter néven szerepel, s Wittenbergből hazatérve tolnai rektor. 1564-ben ráckevei prédikátorrá Szegedi Kis István avatta és azután Kismányokon működött. Földváry László: Adalékok a dunamelléki református egyházkerület történetéhez. I. k. 28., 43. p. 5 Egyházlátogatásijkv./srw Jánosjegyezte 1820-ban.GVKLSchmidt-Tomka-h&gyaték. Alátogatási jkv. teljes másolata 1934-ben készült azokról a településekről, amelyek Mercy tulajdonába kerültek. A kópiát Schmidt János készítette. 6 Stefan Lagler: „Gedenkschrift zur hundertjahrigen Gedachtnis feier d. Gotteshauses." 1-4. p. GVKL Kézirat. Másolta Schmidt János. 1938. 7 GVKL Schmidt i.:„A Tolna-Baranya-Somogyi Ág. hitv. evang. egyházmegye és gyülekezeteinek krónikája. 1713-1781."Kézirat, 1/1. k. 111. p. 87