Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

i Willinger kénytelen volt Kismányokról Zala megyébe vándorolni és Kapolcs községben vállalt állást, majd az ottani egyházmegye esperesévé választották. A század legvégén ismét Sopronban működött. A Tolna megyei egyházkerület hiába állt ki Willingerlelkész mellett, mert erejük kevés volt az uradalommal és a pécsi püspökséggel szemben.

30 Kismányokon jelentős szerepet játszott a türelmi rendelet érvénybe lépése időszakában a besztercebányai szlovák és német családból származó Dániel Klement prédikátor, aki 1778-ban Izményben is lelkészkedett. Utolsó evangélikus lelkészük a 18. században a zsidó fiúból evangélikussá keresztelkedett Friedrich Martin Criestlieb. Ő a morvaországi Trebitzből származott. Wormsban keresztelkedett meg és vette fel vezetéknevét. Wormsban, Lipcsében és Tübingenben tanult teológiát, s lett buzgó lutheránus pap.

31 A kismanyoki művelődési viszonyokra a Győri Királyi Tankerületi Főigazgatóság, az Egyetemes Evangélikus Egyházi Levéltár, és a Tolnai Esperesség iratai között eléggé sok adatot találhatunk. Az 1720-as évekre, közvetlenül a betelepedésükre azonban nincsenek adatok, az iskolájuk működéséről és első tanítójukról sem. Bizonyosan az első mester egyszerű parasztember lehetett. Azt azonban biztosan tudjuk, hogy a harmincas évek legelején Dániel Sordell és Johann Adolf Wallandt „Schulmeister" már a faluban működtek.

32 A Sordell család a húszas években telepedett be Hesszenből. 1732-ben a halotti anyakönyvben szerepel neve. A Wallandt família 1743-ban telepedett le Hesszen-Kasszelből. Rögtön Kismányokon tanítóként kezdett dolgozni, amiből arra következtethetünk, hogy óhazájában is „Schulmeister" volt. Az iskola a 18. századon át igen jól működött. Erre következtethetünk, hogy több szomszédos német település gyermekei jártak a kismanyoki lutheránus tanítókhoz. 1763-ban keletkezett egy anyakönyvi bejegyzés, amely szerint egy bizonyos „Schreiber" nevű „Schuldiener" végez tanítói munkát.

33 A név természetesen polgári foglalkozását is jelentheti és a tanító valóságos neve más volt. Talán pár hónapig működhetett, míg Johann Laubach 1752-ben nem lépett nyomába.

34 Valamennyi parasztember volt, akik énektudásával, a Biblia anyanyelvű magyarázatának készségével, számolni tudás elemeivel, olvasás és írás alapjával rendelkeztek. 1757-ben Dániel Piringer lett a tanító. Mint legtöbb társa, ő is Felvidékről származott Tolna megyébe. Csejtén (Nyitra vm.) született és tanulmá30 Willinger működéséről részletesebben szól: Soproni Evangélikus Gyülekezeti Lap. 1942. évf. 1-3. sz. 5. p. 31 Tanulmányaira vonatkozóan lásd Tübingen Tudomány Egyetem Levéltára. Tübingeni Egyetem Anyakönyvei, aa. C. Bd. 3., 5. Nro. 37-17798/1799. szept. 4. 32 Sordellre vonatkozóan MOL Filmtár. Ev. Anyakönyvek. Kismányok. Sordell tanító 1752. február 4-én halt meg 65 éves korában „der alté Sordell "-ként jegyezték be a halotti anyakönyvbe, „Barbara Sordelin" ui. szerepel. Nyilván a felesége lehetett, 62 éves. 33 MOL Filmtár. Egyházi anyakönyvek. Varsád 1750-52. II. füz. 15. p. 34 MOL Filmtár. Egyházi anyakönyvek. Esketési akv. 1752. Eszerint Laubach már 1746-ban Nánán, 1752-ben gyönki mester. 95