Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

relmi rendelet után egy évtizeddel később mentesültek a kalaznói lutheránusjobbágyok. CzóbelSámuel lelkészük az anyakönyvben 1791-ben „Cessat stóla, Deo sint laudas eternum"bejegyzéssel nyugtázta.

32 A faluban az ő vezetésével 1787-ben fogtak hozzá a templom építéséhez, amelyet 1790-ben fejeztek be. A templomok felszentelése alkalmával

33 a környék lutheránussága is összegyűlt, ami kifejezte az idetelepített és számtalan rokoni szállal összekapcsolódó telepesek között még erősen élő együvétartozás érzését. Keszőhidegkút A török kivonulása után a simontornyai uradalom Styrum-Lymburg (Stierheim-Lymburg) grófok tulajdonába került. Valószínűleg egy ideig Keszőhidegkút urai is ők voltak. A település Később zálog gyanánt, Zsitkovszky

1 (ügyvéd) család kezére került, akik 1726. május 20-án kelt szerződés szerint Csicsó és Csedénnyel együtt 1000 forintért Claudius Mercynek adták el, miután előbb gazdasági épületek felállítására és állatok vásárlására 700 forintnyi összeget kitevő beruházást végeztek. Hosszú peres eljárás indult a birtok miatt, melyet váltakozó sikerrel még Mercy Antal is folytatott. A per végét Mária Terézia 1745. június 25-i rendelete jelenti. A királynő kincstári tulajdonba vette a birtokot, majd Mercy Antal grófnak ajándékozta.

2 A németek betelepítése Zsitkovszky család nevéhez fűződik. A források 1720-ra teszik a bevándorlást. Valószínű az év őszén érkeztek. A lutheránus földesúri család támogatta a német protestánsok betelepítését. A földesúrváltozással a Mercyek alatt sem lett rosszabb a helyzetük.

3 A telepítési szerződésük szerint szabadon gyakorolhatták vallásukat. A betelepülő németek rokonságban voltak a varsádi, gyönki, kalaznói lutheránus lakossággal. Az anyakönyvek tanulmányozása során nem csak a családnevek azonossága mutatja ezt, hanem konkrét anyakönyvi utalások is. Az óhaza Hesszen különböző vidéke és Darmstadt kerület. Helyi egyházi feljegyzés szerint 1724-ben újabb bevándorlók érkeztek, akik között volt Konrád Heilmann „Schulmeister"'is. A legtöbb német lutheránus gyülekezetnél megfigyelhettük, hogy a gyermekek oktatását igyekeztek azonnal megszervezni, még olyan módon is, hogy írástudó parasztembert fogadtak, még gyakrabban kiszolgált katonát, aki értett a betűvetéshez is, olvasott és énekelt. 32 MOL Mikrofilmtár Egyházi ak. Tolna megyei ágh. hitv. ev. ak. 1791. Varsád. 33 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika V/290, p. 1

A Zsitkovszky család figyelemre méltó szerepet játszott a Tolna megyei német lutheránusok falvaiban megalakított egyházközségekben. Több családtag tanítóként is működött. Buzgó lutheránus család volt, de az udvari körökben isjó kapcsolataik voltak. Hrabovszky Gyula: Scrinium Antiquitatum X. köt. Nr. 3. 76. p. Lásd továbbá uő.: Dunántúl prédikátorai, c. kézirat. 89. p. MEEL. SEGYL. Hrabovszky Gyula hagyaték. 1523-1824. 2

Uo. 3 GVKL Schmidt J: Krónika m/1.178. p. 78