Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

nos felekezetű különböző nemzetiségű lakosság az iskolai oktatásban is erősen elhatárolódott egymástól. A különös az, hogy még az egyházi ünnepségeiket is külön rendezték, s ez a vallási konfliktusok miatt megterhelt kapcsolat - amelynek anyagi okaira már céloztunk - a két nemzetiség különállását növelte és fenntartotta a településen. Györköny Az irodalom Györköny török hódoltság utáni újratelepítéséről, az élet megindulásáról sokszor egymásnak ellentmondó megállapításokat tesz. Pesthy Frigyes adattárában a következőket írta: „...A község 1710-ben vette eredetét. A község első lakosai magyarok és németek voltak. A németek Mosony megyéből költöztek be, s Heidenbauern név alatt ismeretesek. Később a helység magyarajkú lakosai papjukkal együtt Sárszentlőrincre költözvén, ezek helyébe úgynevezett svábok költöztek be Hessen hertzegsegbol Németországból, minek következtében a helység tiszta németh ajkúvá vált... "

l Daróczy 1718-ra teszi a település újraéledését, s mint új települést mutatja be, ahol 12 magyar és német család élt.

2 Fényes, Nagy L. nem ismertek adatokat a település múltjára vonatkozóan.

3 Pálfy József „Névtára" szerint „Györköny Tolna megye északi részében fekszik. Nyelve német. Keletkezett 1718-ban. "Az 1717-ben készült adóösszeírásban Györköny nem szerepel.

4 A Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárában található „ Telepítési évszámok" c. összeállítás szerint 1719-ben keletkezett. 1722-1723-ból telepítési

5 szerződése van. Tomka Gusztáv munkájában 1719-ben Györkönyben egy evangélikus egyházközség megszervezését hangsúlyozza, amelyben vegyes nyelvű (magyar-német) liturgia volt. 1722-ben a magyarok a Mercy tulajdonába került Sárszentlőrincre (ekkor Lőrincz-puszta) költöztek át, s a település tisztán német lutheránus lakosságúvá vált, ami nyilván tévedés.

6 1849-ben a vármegye valamennyi községét összeírták nemzetiség és vallás szerint. Györköny régtől fogva tisztán német lutheránus településnek van feltüntetve.

7 A birodalmi postalexikon több nemesi család birtokaként jellemzi: a nép tisztán lutheránus és német.

8 Schmidt János munkájában csux

Gaál... 310-311. p. 2 Daróczy Aladár: Tolna megye közgazdasági leírása Bp. 1909.

1. 25. p. 3 Fényes Elek: Magyarország mostani állapotja statisztikai és geográfiai tekintetben. I. k. 313. p. Nagy L.: i. m. 1.388. p. Thiele: Königreich Ungarn. II. k. 245. p. tévesen főleg reformátusoknakjellemzi az itteni lutheránus németeket is. 4 A dunántúli Ágost. Hitvall. Evang. Egyházkerület Névtára. Szerk.: Pálfy József. Pápa 1853.60. p. 5 TMÖL (Kézirat. TMÖL Kgy. ir. jkv-e 89-92. p. I. k. 1722-23.) 6 Gustav Schmidt-Tomka: Beitráge zur Geschichte des evangelischen Seniorats in der Schwábischen Türkéi. München, 1976.9. p. 7 MOL Augusz Antal Tolnai Ker. Főbiztos ir. 1849/1853. (D 68) 5. csomó. 1850/130. sz. ir. 8 Topographisches Post= Lexikon aller Ortschaften der k. k. Erblánder. IV. k. Wien 1804-1809. 310. p. 65