Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

lépesek nem érkeztek. Irma Steinsch munkájából ismert, hogy a MagyaryKossa Péter földesúr által telepített németek később érkeztek.

3 A gyönki magyar telepesekről 1722-ben keletkezett források azt írták, hogy „...görcsösen ragaszkodtak hitükhöz". ígyjellemzi őket Szeniczei Bárány György, megerősíti ezt a jellemzést az 1722-ben keletkezett Canonica Visitatio bejegyzése is: „Tizenkilenc ágostai hitűvan csakGyönkön, de»...hicutpote lutherani gloriantur quodlicet ex igui sünt, a tamen primi Praedicantem suum lutheranum in hunc Comitatum induxerant...«". Büszkék voltak, hogy ők hozták a vármegyébe az első lutheránus prédikátort.

4 A magyar telepesek első papja Szabó György 1745-ben hunyt el. A halotti anyakönyvben nagy elismeréssel emlékeztek meg róla.

5 Az újonnan telepített Tolna megyei falvakban a jobbágyok alig alakították ki környezetüket, s indult meg a termelés, az érkező magyar, német, szlovák lutheránusok egyházközségük megszervezésével máris a katolikus egyházmegye vezetésének fellépését, támadását vívták ki maguk ellen. Ezekben a falvakban már az 1710-es években a békétlenség, az erősödő vallási szembenállás lett jellemző. Gyönkön a katolikus magyar, majd a lutheránus és kálvinista magyar és később német népesség telepedett le, nagyon rövid idő alatt a vallási ellentétek miatt vált ismertté, s a különböző nemzetiségű protestánsok elmenekültek. A katolikus plébánosok vallási türelmetlensége és a pécsi püspök, mint örökös Tolna megyei főispán által befolyásolt vármegye, már a telepítés időszakában megkülönböztetést alkalmazott. Mivel az adókedvezmények és az ekkor már kötelező fizetni- és szolgáltatnivalók pontosan szabályozottak voltak, ezt nem lehetett másképpen elérni, mint vallási téren nyomást gyakorolni a bevándorlókra. 1715-ben a főszolgabíró azzal a küldetéssel jelent meg Gyönkön, hogy Molnár András prédikátort a vármegye parancsára elűzze. A magyar telepesek azonban a kamarai telepítési okirattal védekeztek, amely a szabad vallásgyakorlatot biztosította számukra.

6 3 Irma Steinsch: Die Ansiedlung der privátén Grundherrschaften der Schwábischen Türkéi im 18. Jahrhundert. Deutschen Forschungen aus Ungarn. Franz Basch. IX. köt. 1942. Bp. Legújabban Steinsch telepítési adatait közli: Donauschwábische Familienkündliche Forschungsblátter. 1988. március. 47. szám. 14. évf. 1. sz. 4-7. p. A szerző a magyarok és a németek gyönki telepítését 1713-ra tette. Gyönkre történő 1713. évi telepítést, illetve betelepülést megerősítik 1783-1787. között készült tanúvallomások olyan gyönki idős magyaroktól, akik vagy az első települők voltak vagy azok közvetlen leszármazottjai. Horvát Dániel: „A gyönki ágostai evangélikusok gyülekezetének története ". 1789. Kézirat. Másolatot készítettSc/í/n/í/í/űwoí.Gerlingeni Könyvtár és Levéltár. Schmidt-Tomka-hagyaték. VÜ-a/191-197. p. 4 Payr Sándor: Egyháztörténeti emlékek. Sopron. 1910.351. p. (Továbbiakban: Payr...) Továbbá Brüsztle Josephus: Recensio universi cleri diocesis ...Quinque-Ecclesiensi. Typ. Lyc. C. Ramazetter, 1874-1880. III. 471. p. Végül Schmidt J.: Tolna-Baranya-Somogy ág. hitv. evang. egyházmegye és gyülekezeteinek krónikája. 1713-1781. Gyűjtötte S. J. Gerlingeni Városi Könyvtár és Levéltár. Kézirat 17-20. p. 5 MOL Filmtár. Halotti anyakönyv Gyönk. 1745. március 26-i bejegyzés. 6 Payr: 350-51. p. MOL Mikrofilmtár. Gyönk. Anyakönyvek. I. köt. 60