Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Telepes neve Honnan települt Nánára Időpont Foglalkozása Forrás Johann Dániel Fuchs Reichenbach 1734 fműves Hal. akv. Nana Bajorországból telepedett Konrád Schmidt Nordheim 1731 fműves Esk. ak. Konrád Schindler Nordheim 1731 fműves 1859. Tormás Jon. Kari Kring Tenburg-Fürdigen 1731 fműves Esk. ak. 1750. grófság Fuldai fejedelemségből Konrád Enckenmayer Neukirchen 1736 ácsmester Esk. ak. Johan Enckenmayer Neukirchen 1736 asztalos 1775. Tormás (Konrád fia) Ulrich Rückert Eschollbach 1730 ? Sz. ak. 1755. Nana A névjegyzék és az óhaza megjelölése jól érzékelteti, hogy a betelepülés egy hosszabb folyamat, amelyben főleg földműves családok érkeztek, de nem jelentéktelen azoknak a családoknak a betelepülése sem, akik iparosokként keltek útra és itt is folytatták mesterségüket Fontosak a Nánán született és ott minden forrást ismerő Schmidt János lelkész és kutató megjegyzései a bevándorlást követően kialakult népi tudatról, amely az 1930-as években is tartotta magát. „...Nana elsősorban hesszeni telepesekből kialakult falu- és lutheránus gyülekezet, amelybe azonban más német településekről is érkeztek számosan. Érdekes, hogy a falu tudatában az maradt meg, hogy Württembergből, Elszázból és Lotharingiából származnak... Valójában még nyelvjárásuk is döntően hesszeni, keveredve más hatásokkal. Viseletük határozottan hesszeni, s tartják a sajátosságokat egészen a legújabb időkig. Vallásos szokásaikban, ünnepeikkel kapcsolatban, bútor- és ruhadíszítésben még igen sok ógermán és pogány momentum érvényesül, anélkül, hogy sokszor tudnák ezt. Legújabban ezen népi szokásaikpusztulóban és kiveszőben vannak. Vallásukra nézve a néhai telepesek főleg evangélikusok voltak, de akadt szép számmal köztük református is. A felekezetileg meglehetősen indifferens Hesszenből származván, egy felekezetnek sem volt erősen kifejlett felekezeti öntudata és ezért olvadt a kisebbség felekezetileg könnyen bele a többségbe. így történt Nánán és több Tolna megyei német telepes faluban, ahol a reformátusok beleolvadtak a lutheránus többségbe, viszont Nagyszékelyben és Mórágyon pl. ellenkezőképpen történt.."

14 14 A két háború között, a harmincas években több kutató érzékelte, hogy az „előkelő származást" úgy igyekeztek reprezentálni, hogy magukat elzászi vagy lotaringiai eredetűnek vallották. Quazi francia területről származónak. Az etnikai eredet megvallása ilyen módon mintegy ellensúlyozását akarta hangsúlyozni az erősen pejoratív „sváb" megnevezésnek. 56