Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

tartótanács, egy jelentésében Apáti tisztán német evangélikus faluként szerepelt, tanítójuk JohanAdam Krau/3. Arról is értesülhetünk, hogy 100 tanulója van - az 1769 előtt felépített iskolában - sőt „néha azonfelül is számláltatik az ifjúság száma. "

21 A tanító jövedelmét is felsorolják. Eszerint házanként 2 garast és 1/2 mérő gabonát adnak. A tanításáért {„pro informatione singulatim"). 7 krajcárt. Stoláris jövedelemről nem történik említés. Az a megjegyzés pedig, hogy „követte az általános telepítéskor alkalmazott elődeit" a jövedelmekben csupán azt jelenti, hogy az uradalomhoz tartozó falvakban szokásos jövedelmek illeték, sem kevesebb sem több.

28 Apáti is élte a Mercy-uradalom protestáns községeinek életét. Noha a szerződésükben a szabad vallásgyakorlatot nem fogalmazták meg, amelyből utalhatunk arra, hogy erre nem is volt szükség, mert 1730-1731-ben azt nem veszélyeztette semmi. Az anyakönyvek szerint Kismányok filiája volt az 1730-as évektől, azaz a betelepülésük idejétől. Ez a békességes élet 1763-ig tarthatott. Ekkor Klimo György pécsi, püspök Mercy grófhoz írt levelében kérte a fbldesuraság hozzájárulását, hogy a kismányoki lutheránus prédikátort eltilthassa a filiákban végzett egyházi szolgáltatásoktól, így „...az Apáthiba való kijárástól is...", és a szomszédos cikói plébános gyakorolhassa az iuris dictiót". Allrütz Ottó, Johan Rück, Adam Rippe falubírók 1763. június 16-án az urasághoz küldöttségként Hőgyészre mentek, hogy panaszaikat ezen ügyben előadják. Mercy megnyugtatta őket, hogy birtokain beleszólást semmilyen ügyben nem tűr. Utasította a küldöttséget, hogy bárminemű panaszaikat azonnal jelentsék Nagy István prefektusnak.

29 1770-es években érte el a pécsi püspök, hogy a településről, mint egyházközségi filiáról kitiltsák a lutheránus anyaegyházközség lelkészét.

30 Lélekszámban erősen gyarapodott a település.

31 Ez lehetővé tette, hogy anyaegyházat hozzanak létre 1783-ban,

32 amelyben a régi és a permanensen bevándorlók egyaránt csak lutheránus német jobbágyok, zsellérek voltak. A lélekszám elérte 1786. évi népszámlálás idején az 1169 főt.

33 Az Apponyi uraság hozzájárulásával hívta meg 1783-ban első lelkészét 27 TMÖL 472. Lásd továbbá: Lexicon Locorumra vonatkozó ir. 28 Érdekes, hogy Schmidt más következtetésre jut. Úgy értelmezi, hogy az apáti jobbágyok az „impopulatio" idején 1720-22 között már tanítóságot szerveztek, tehát a betelepítésük 1720-22-re tehető. Ezt a szövegből levezetni tévedés. Schmidt im. 263. p. 29 Nagy István protestáns ember volt, és mint prefektusnak fontos szerep jutott Ráckozár és környékének evangélikus németekkel való betelepítésénél. GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Tolna-Somogy-Baranya Krónikája. V. köt. 196-198. p. (Kézirat.) 30 Uo. 266. p. 31 Kolta... 19-20. p. 32 Kolta... 20-21. p. Schmidt J.: im. 266-267. p. 33 Kolta... 20. p. 46