Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

VI. Német lutheránus települések a bevándorlástól a türelmi rendeletig Bátaapáti Árpád-kori település; kontinuitása végigkísérhető a tárgyalt korszakunkig,

1 noha a népesség a 16. században valószínűleg a migrációban keresett menedéket, mert a források csak a 17. sz. végén említik.

2 A17. század legvégén, a visszafoglaló hadjáratok időszakában, a település még néptelen és pusztaként jelenik meg valamennyi forrásunkban, ezért a Tolna megyei adóösszeírásokban nem is szerepel.

3 A falu betelepítését illetően érdekes végigtekinteni egyes szerzők állásfoglalásán. Klenner Adolf, bátaapáti lelkész, Szeniczei Bárány János bátaapáti volt lelkész feljegyzéseire hivatkozva utalt arra, hogy „...a lutheránus gyülekezet Mária Terézia uralkodása első felében keletkezett éspedig úgy, hogy Mercy tábornok Bácskába szánt németországi kivándorlók egy részét, utólagos császári jóváhagyásban reménykedve, ide telepítette...". A telepes németek mind protestánsok voltak.

4 Eszerint „a török hódoltság alatt elnéptelenedett Bátaapáti, 1740 után települt volna be újra "

5 Rogerius Schilling szerint viszont Bátaapáti 1724-ben keletkezett: Mercy-féle telepítés. A kismányoki lutheránus gyülekezetben található feljegyzésekben Schmidt szerint 1724-ben keletkezett a bátaapáti német evangélikus egyházközség. Kontrolláltuk a kismányoki anyakönyvekben a filiaként működő Bátaapátira vonatkozó bejegyzéseket, de egyetlen egyet sem találtunk, s ha valamelyik katolikus plébániának „iuris dictiója" alatt álltak, csak akkor fogadhatnók el a szerző állításait.

6 1771-ben keletkezett iskolai kimutatásban Apáti az általános telepítéskor, azaz a „Communis Inpopulatio" idejében jött létre. Ez az 1720-as évek legelejét jelenti. Az 1853. évi egyházkerületi névtár amelynek adatai általában igen pontosak - azt írta, hogy: „...Apáthi falu 1

1015-ből származó adománylevél megemlíti már a pécsváradi apátságnak ajándékozott birtokok között. Brüsztle J.: im. 11/128. p. 1158-ban alapított bátai bencés apátsághoz tartozott, „Apáthi" néven említik: Báta, Nyarad, Haj településekkel együtt. (Lásd: Szeghalmi György: Dunántúli vármegyék. 1940.) 1303-ban egy határjárás említi Bodó család tulajdonában. 1337. évi birtokperből ismert, hogy 300 márkát ért. (Rupp Jakab: im. I. 378. p.) 1475-ben ismét egy perben szerepel. Uo. 379. p. 2 Dr. Kolta László: Bátaapáti. Paks, 1995. A kitűnő kismonográfia tisztázza a telepítés történetét is. (Továbbiakban: Kolta...) 3 TML Conscriptio Domestica 1703,1717,1720. 4 GVLK Schmidt-Tomka-hagyaték. Kézirati másolatok 11/1 (A bátaapáti gyülekezet története. 258-267. p.) 5 Uo. 260. p. 6 MOL Mikrofilmtár. Egyházi ak. Kismányok. 41