Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Érdekes momentumként meg kell jegyeznünk, hogy a felvidéki püspökök csak megerősítették azoknak a státusát és okmányait, akiket korábban a tolnai seniorok avattak lelkésszé, nem lévén dunántúli kerületi esperesség és püspökök és nem volt a településnek annyi pénze, hogy lelkészét Pozsonyba vagy más felvidéki püspökséghez utaztassa. A „Tolnai Senioratus" német egyházközségeinek, általában a protestáns német falvak vezetésének még egy fontos kérdésével foglalkozunk. A lelkészek mellett a gyülekezetek vezetésében és elsősorban anyagi ügyeinek intézésében, ha evangélikusok voltak, részt vettek a község bírái és esküdtjei. (Német-magyar nemzetiségű településen természetesen magyar és német bírót is választottak.) Ők voltak rendszerint az „egyházi elöljáróság is". Presbitérium az első fél évszázadban még nem volt. Egyik-másik bíró, aki noha egyszerű ember volt, de mégis fontos szerepet játszott a lutheránus gyülekezet szervezésében, irányításában. Ezekre a településtörténeti fejezetekben utalunk. így a mucsfai Franz Bayerre és Johann Birkenstock ráckozári bíróra. Bayert mint a gyülekezet ágensét említik meg forrásaink, aki Mária Terézia udvarába is eljutva igyekezett a település ügyeit sikerre vinni. Birkenstock mint gyülekezetalapító és az északkeleti Baranya lutheránusok betelepítésében nagy szerepet játszó bíró tűnik elő forrásainkban. (Tevékenysége önálló tanulmány tárgya.)

26 Az „egyházközség" és a „közigazgatási község" együttműködése azért volt rendszerint sikeres a tolnai falvakban, mert a földesúrral a pécsi püspökséggel és a vármegyével szemben egyazon oppozíciós helyzetben voltak. Minden földesúri, vármegyei, püspöki fellépés, amely az egyházközség ellen irányult, a települést is ugyanúgy érintette és fordítva. Ez a természetes érdekazonosság tette a lutheránus német és német-magyar telepes falvak lakosságát olyan szolidárissá, mint ez később az egyes falvak részletesebb bemutatásánál látható. Nem zárta ki ez a helyzet azonban azt, hogy néhány esetben a hatalmaskodó falubírák, esküdtek szembekerültek a község lelkészeivel. 26 MEEL Tolna-Baranyai Evangélikus Egyházmegye ir. 151. Mucsfai Evangélikus Gyülekezet ir. c. d., 1772-1789.1757-ben Ráckozár (Egyházaskozár), Csikóstőttős, Kaposszekcső, Tékestarros, Gerényes, Nagyág német betelepítésével jelentős szerepet kapott az Esterházy-családtól. 40