Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

re sikerrel. Egyes lutheránus településeken, vagy katolikus-protestáns vallású német, továbbá vegyes lakosságú falvakban az evangélikus egyházközségek működése rendkívül megnehezült, megszűnt A század hatvanas-hetvenes éveiben Izmény, Bátaapáti, Zsibrik, Alsónána, Bikács, Kéty lutheránus lakossága is különböző plébániák irányítása alá került.

29 Az egyházközségek széthullását, a pécsi egyházmegye hatalma alá kerülését mutatja az 1770. január 28-án Sárszentlőrincen tartott egyházmegyei gyűlés munkálatai alatt készült gyülekezeti jegyzék. E dokumentum szerint még „szabadgyülekezetek": Sárszentlőrinc, Varsád, Kalaznó, Kistormás, Nana, Hidegkút, Kismányok, Izmény, Mucsfa, Apáti. Mindegyikük „agentialis taxát" és püspöki tiszteletdíjat fizetett. Valamennyi a Mercy család birtokában volt. Ezenkívül Györköny a Meszlényi-uradalomban, Gyönk a Magyari család birtokán, Nagyszokoly az Esterházy-uradalomban és végül Tab a Mérey család kezében volt, s ha korlátozásokat kénytelenek is voltak elfogadni, de mégis működhettek, megszakításokkal ugyan, de lelkészük volt és tanítójuk. A hatvanas és hetvenes években őket ért újabb támadások következtében a türelmi rendelet megjelenésekor a következő falvakban maradtak meg lutheránus anyagyülekezetek: Varsád, Kistormás, Kismányok, Sárszentlőrinc, Gyönk, Györköny, Tab. A jegyzék felsorolta azokat a településeket, ahol ugyan a gyülekezetek megszűntek önállóan működni, s plébániák joghatósága alá kerültek, de tartottak egyszerű paraszttanítókat („homoplebeius"). Ezek a következő települések: Majos, Ráchidas, Némethidas, Mekényes, Bikács, Tófű, Bábony, Kötse, Torvaj.

30 Murga, Paks, Bonyhád, Kölesd, Döröcske katolikus tanítót kénytelen tartani, s a lutheránus gyermekek tőle nyernek oktatást. A folyamatosan szaporodó lutheránus településeken nem engedélyezik új egyházközségek vagy filiák alakítását. Ha ilyen mégis létrejött, mint pl. a Somogy megyei Ecsényben 1758-ban, vagy a Döröcskén szervezett eklézsia, akkor azonnal alárendelték a katolikus bátaapáti, illetve törökkoppányi plébániának.

31 A szervezeti élet megbénítása, az anyagyülekezetek és filiák alárendelése a plébániáknak nemcsak súlyos presztízsveszteséget jelentett a lutheránus falvaknak, továbbá nemcsak vallási meggyőződésükben sértette mélyen az itt élő embereket, hanem mint egyes településeknél részletesen utalunk rá, súlyos anyagi megterhelést is okozott a párbér, stóla és a plébániáknak teljesített robot A század hetvenes éveire, amikor eljött a türelmi rendelet adta szabad egyházszervezés lehetősége, Tolna megyében hat gyülekezet létezett csupán.

32 Ezért külön nagy figyelmet kell szentelni a türelmi rendelet kihirdetését követő időszakban a Tolna-Baranya-Somogyi Evangélikus Egyházme29 MEEL Protocollum Venerabilis Contubernii Tolnensis 479. p. 30 Uo. 478-481. p. 31 Uo. 535. p. 548. p. 32 Sárszentlőrinc, Györköny, Gyönk, Kismányok, Varsád, Kistormás. 29