Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kárpáti Andrásné: A Fejér vármegyei küldöttség 1841. január 18-i jelentése (Forrásközlés bevezetővel) • 275

Kárpáti Andrásné BEVEZETÉS A JELENTÉSHEZ Az oktatás- és neveléstörténeti kutatással foglalkozók számára hiánypótló forrásként ajánljuk a Fejér vármegyei küldöttség 1841. január 18-án kelt jelentését, a tolnai Kisdedóvó Intézetben tett látogatásáról. Az olvasó joggal kérdezheti, hogy mi indokolja egy Tolna megyei kiadványban, egy tolnai intézményben tett látogatásról szóló Fejér megyei küldöttségi jelentés megjelentetését? A válasz viszonylag egyszerű. Az eddigi kutatások eredményeként megismerkedhettünk a kisdedóvás történetével, a mozgalom kiszélesedésével, a kisdedóvó példányintézet felállításának körülményeivel. Azt azonban, hogy a példányintézet hallgatói, tehát a jövendő „tan-nevelők"'mit tanultak, hogyan és milyen módszerekkel gyakorolták az itt hallottakat, ez ideig kevéssé ismertük. A kutatómunkánk során többször is találtunk utalást az intézetben folyó munkára. E szálat követve jutottunk el a Fejér Megyei Közgyűlés irataihoz, amelyben meg is találtuk a küldöttség beszámolóját a tolnai kisdedóvó példányintézetben tett látogatásról, az ott folyó tevékenység részletes leírásáról. A forrásanyag ismertetése előtt szükségesnek véljük az ebben az időben elterjedő kisdedóvó mozgalom történetének néhány jellemzőjét az olvasók számára feleleveníteni. A magyar társadalom fejlődése a XIX. század első felében rendkívül dinamikus volt. Ekkor bontakoztak ki az ország függetlenségéért és haladásáért vívott mozgalmak, és egyre erőteljesebbé vált a nemzeti öntudatra ébredés. Megyénk nemessége is támogatta a reformkor eszméit, így többek között a magyar nyelv kérdését, és ennek nem titkolt eszközeként a kisdedóvást. Ezt indokolta az a tény, hogy az iskolai oktatás elválaszthatatlan volt az udvar véleményétől, így nagyobb jelentőséget kapott a kisdedóvás. A hazai kisdednevelés elindítója Brunszvik Teréz grófnő volt, ki 1828-ban alapított óvodát, ahol még német nyelven folyt az oktatás.

1 Nevelési célja érdekében kisdedóvó egyesületet hozott létre, melyet József nádor veszélyesnek talált és feloszlatott. Az 1828-1836 között alapított óvodák azonban továbbra is megmaradtak. Brunszvik Teréz ekkor más irányba folytatta munkásságát. Maga mellé állítva a kor haladó nemességét, köztük számos Tolna megyeit is, 1836-ban megalapították a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesületet.

2 Az egyesület elnöke a tolnai uradalom egyik örököse, gróf Festetics 1 Jeszenszky László: A tolnai óvóképző története 1837-1843. TMÖL Kézirattára 44. sz. 8. p. 2 Uo. 9. p. 275