Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kovács Péter: Egyetem vagy birtok (Bécs-Krakkó-Itália) • 221

rói Majos ág maradt, s mivel nem született több fiú, a család férfiágon magvaszakadt és a sok osztozás miatt a birtokrészek is egyre zsugorodtak.

69 Az első (1208) és utolsó (1531) említése között 323 év telt el, így generációnként megközelítően átlag harminckét évet számolhatunk. (Tíz generációról vannak adataink.) A Dárói Majos család sorsa nem egyedi, talán csak Mihály életpályája rendhagyó, aki hiába akarta a birtok helyett az egyetemet vagy esetleg az egyházi pályát választani, a család fennmaradása és a saját egzisztenciális érdekében lemondott ifjúkori tervéről: a tanulásról és Itáliáról. Reméljük, döntését soha nem kellett megbánnia. * * * Ezúton szeretnék köszönetet mondani Hajnal Ágnesnek (JPTE), Oborni Teréziának (JPTE), Engel Pálnak (MTA TTI), Gecsényi Lajosnak (MTA TTI), Szakály Ferencnek (MTA TTI) és Tóth István Györgynek (MTA TTI), akik a tanulmány elkészítésében a segítségemre voltak. Rövidítések a családfához e. = előtt k. = között mg. = magister u. =után Jelmagyarázat QO = Házasság 69

153 l-ben Szántói Partos János saját és fiai nevében egyrészről, másrészt a néhai Dárói Majos Mihály lányai megjelentek. A per tárgya Dáró vár fele, Enyed, Tekére, Szederjes, Atala, Uga, Alfalu, Györké és Taba (Tolna m.), valamint Jutány, Miklósi és Monyaros. Szántói Partos János felesége Katalin, valószínűleg a Dárói Majos családból érkezett, vagy mint Miklós özvegye vagy leánya, esetleg Dárói Majos Imre unokája Mivel a család férfiágon kihalt, csak a nőági részről pereskedhettek. Magyar Országos Levéltár. F. (Erdélyi Kormányhatósági Levéltár) 17. Cista comitatuum. Tolna 1531. LX. 12. A váradi káptalan oklevele. 231