Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
Tófűre már az 1730-as években vándoroltak német lutheránus jobbágyok. Valószínű többségükben kistormási németek voltak. Tolna megyében működött Philipp Dieleberger, aki Kistormásról követte híveit, s itt tanított 1739-1777 között. Későbbi tófűi tanítók is Tolna megyéből költöztek át. 15 Biztos, hogy a „ WohlbestellterSchullehrerzu Tofi"bejegyzés a kistormási anyakönyvben Johann Adolf Volandva vonatkozik, aki mint koma szerepel, s nem más mint a híres kismányoki tanító, aki egyébként Niederhessenben született 1719. március 26-án. A Kismányokra vándorolt család számos tagja lett tanító, s ezek közül kettő később híveivel Baranyába települt. 16 A Tolna megyei lutheránus németek migrációjának jelentős eseménye volt a dél-baranyai Savoyai-, illetve Veteráni-birtokra történt telepítés. Ez vizsgált korszakunkon már túl van. A19. század első éveiben indult meg, pl. Magyarbólyba a telepítésük. Galántai Esterházy Nepomuk Jánosgro/lutheránus jószágigazgatója, Kari Landgraf intézett átiratot Tolna vármegyéhez, hogy a rácok által elhagyott és elhanyagolt birtokaira német telepeseket küldjön. Magyarbólyba a következő Tolna megyei német településekről indult meg a lutheránus bevándorlás: Bátaapáti, Zsibrik, Bonyhád, Majos, Gyönk. Érkeztek továbbá közvetlenül Hesszenből, Württembergből is lutheránus családok. 17 Ivándárdára ugyancsak 1803-ban telepedtek lutheránus jobbágyok és zsellérek Kétyről, Bátaapátiból, Izményből, Mórágyról, Kismányokról. 18 Egy évtizeddel korábban baranyai katolikus német falvakból, így elsősorban Szederkényből és Nyomjából vándoroltak be ezekre a településekre katolikus német jobbágyok és zsellércsaládok. 19 Érdekes megfigyeléssel zárhatjuk a baranyai betelepülést. Azok a lutheránus német csoportok, amelyek itt megtelepedtek még hosszú évtizedeken át tartották a kapcsolataikat a Tolnában maradt rokonsággal, sőt feleséget választani Tolnába jártak. A legnagyobb ünnepeken a Baranyába szakadtak felkeresték a tolnai rokonságot. 20 A 18. század közepén, majd a hatvanas években a megye különböző gazdasági mikrorégióiban a feudális nagybirtokokon mind népességi, mind pedig gazdasági viszonyokban figyelemre méltó előrehaladás mutatkozott. A megye településhálózata is gyorsan fejlődött. Mindenekelőtt Tolna megyében is kialakult a „törzslakosság", azaz a stabil telepekkel rendelkezők 15 MEEL 133. Egyházaskozári Evangélikus Gyülekezet ir. Keresztelési ak. 1790-1799., majd Ker. ak. 1817. Jákob Starck és Adolf Starck tanítók is Tolnából vándoroltak a településre. 16 MEEL 133. Egyházaskozári Evangélikus Gyülekezet ir. Lásd rájuk vonatkozóan MEEL Haubner-féle visita. 391. p. 17 Vértesi Zoltán: A magyarbólyi református egyházközség és filiái története. Pécs, 1940. Dunántúli ny. 20.22. p. Baldauf Gusztáv: A pécsi ág. hitv. ev. egyházközség története keletkezésétől - 1917-ig. Pécs, Taizs J. ny. 1926. 18 Uo. 19 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. VI. k. 14/A. „XIX. század első felében keletkezett dél-baranyaigyülekezetek története. (Kácsfalu, Magyarbóly, Ivándárda, Bolmány, Rácborjád, Pécs.)" 2 " GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. VII. 15-d. „Luteránus népszokások a Tolnai Senioratusban a 19. sz. folyamán." Gyűjtötte Tomka Gusztáv. (Kézirat és cédulák). 22
