Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

azok nyersanyagkészletét és nyersanyaggal való ellátottságuk mértékét. így áll­hatott elő az a helyzet, hogy míg egyes üzemek nyersanyagkészletük feltöltöttsé­ge ellenére energiahiány miatt nem működtek, mások bár birtokában voltak az elektromos energiának, éppen a nyersanyaghiánya miatt nem tudtak termelni. Vagy egy másik példa: kiderült, hogy Dobra megyei főügyész és Bonyhád város járási főügyésze liberális magatartásukkal és az ellenforradalmi tevé­kenységfelszámolásának kérdéseiben tanúsított passzivitásukkal a reakció­soknak kedveztek, húzták, halasztották a nyomozást, megszüntették az eljá­rást azokkal szemben, akiket kormányellenes röplapok terjesztése, elesett szov­jet katonák emlékmüvének lerombolása, külföldre menekülők határátlépésé­hez segítségnyújtás miatt stb. letartóztattak. Ezeket és néhány más, hozzájuk hasonló munkatársat csak az állandó követelések hatására váltották le (a tamási és a bonyhádi járás rendörségének vezetőit, a 25. számú AKÖVvezetőjét, a Bonyhádi Cipőgyár igazgatóját stb.). A megyében összesen 68 olyan vezető munkatársat számoltak össze, akik különböző minőségben részt vettek a zendülésben, közülük 37-et, akik a legak­tívabb szerepet játszották, állásukból elbocsátották, míg 31 alacsonyabb beosz­tásba került. Felváltásra kerülnek azok a vezető beosztottak, akik szakmailag nem fe­leltek meg a munkahelyi követelményeknek. Javaslatunkra a megyei pártbi­zottság végrehajtó bizottsága felmentette állásából a szekszárdi városi pártbi­zottság első titkárát, aki munkájában semmilyen kezdeményezőkészséget nem mutatott. Ezzel kapcsolatban elég csak azt megemlíteni, hogy Szendi egyszer sem tartott beszámolót az októberi eseményekről, nem volt kapcsolata a város dolgozóival, előnyben részesítette ezzel szemben a kispolgári elemekhezfűződő viszonyát. Felmentették dr. Sárosit, a városi tanács elnökét, aki a zendülés időszakában került ebbe a funkcióba és titokban eszmei ösztönzője volt a felkelőknek. Kivételesen gyengék a káderek a megyei tanácsban. A megyei tanács nem tanúsít aktivitást a kérdések megoldásában és nem fejt kellő hatást az életkö­rülmények megjavítása érdekében. Tuska elvtárs, a megyei tanács elnöke ko­rábban kompromittálta magát, gyakori ivászataival és erkölcstelen cselekede­teivel, tekintélye nincs. Felváltásával a kérdés megoldódik. Végbement a vállalatok, gépállomások és állami gazdaságok munkásta­nácsainakjelentős megújítása és átrendezése, mely a létszámcsökkentés eszkö­zének alkalmazásával történt meg. Ez annak a figyelembevételével történt, hogy ezek a „szervek", melyek a zendülés következményeinek eredményeként jelentek meg, megtisztuljanak a reakciós elemektől és gyengüljön az a káros ha­tás, amit a vállalatok kollektíváira gyakorolnak. Erőfeszítéseket téve a párt- és állami szervek kialakítására és megerősíté­sére, a megyei szervezetek és ipari vállalatok munkájának megszervezésére, ve­zetésük megjavítására, a fő figyelmet a pártalapszervezetek, mint az MSZMP alapvető döntési szintje felújításának, a létező pártszervezetek aktivizálásá­nak, a kollektívára gyakorolt hatásuk erősítésének kérdésére fordítottuk. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom