Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

ezért önvédelmi fegyvert kértek. A megye határaitól nem messze a Mecsekben az ellenállók összegyűjtését még a szovjetek és a magyar karhatalom erőfeszítése ellenére sem koronázta teljes siker. A bizonytalan politikai helyzetet tetézte az a hír, hogy a szovjetek (miként a második világháború után, amikor ezrével vitték el a magyarokat „malenkij robotra", amelyből évek lettek, sőt sok elhurcolt soha sem tért haza) a forradalom résztvevői Szibériába deportálását tervezik. E hírre a forradalomban részt vevő fiatalok százával hagyták el lakóhelyüket. A nagyobb településekről a legkülönbözőbb járművekkel igyekeztek eljutni a nyugati határra. A gazdasági helyzet is katasztrofálissá vált. Az ismétlődő sztrájkok megbénították a megye életét. Akadozott a közlekedés, nem termeltek a bányákban, nem vették fel a munkát a nagyobb üzemekben. A munkástanácsok a helyzet alakításában komoly irányító szerepet játszottak. Ezek a tanácsok Tolna megyében a nemzeti bizottságokkal egy időben alakultak meg. Létszámuk jelentősen különbözött (20-40 fő), önmaguk közül választottak igazgatótanácsot. Hatáskörükbe tartozott a vállalati vezetők, középvezetők kinevezése, üzemi tervek, fejlesztési elképzelések, létszámalakítás, bérarányok meghatározása, munkásfelvétel és -elbocsátás, esetleges nyereség felosztási szempontjainak kialakítása. Tehát gyakorlatilag ez a testület vette a vállára az üzem összes gondját, ez vállalta a felelősséget az állami kötelezettségek teljesítéséért. Ráadásul olyan időszakban, amikor az energia, a nyersanyag-ellátás, a közlekedés-szállítás teljesen kiszámíthatatlanul alakult. Működésük az új kormányzat által rendeletileg legalizált volt. Ugyanakkor tevékenységük az idő múlásával a kormányzatnak egyre terhesebbé vált.

20 Amikor november 14-én megalakult a Nagybudapesti Központi Munkástanács, vele létrejött egy országos koordináló szervezet, a munkástanácsok tevékenysége felértékelődött. Politikamentes szervezetként működtek és pl. Tolna megyében a nagyobb üzemekbe be sem engedték azokat a pártmunkásokat, akik MSZMP-be tagtoborzást kívántak folytatni. Hatékony ellenállásukat jól mutatja, hogy miközben a megyében már 100-nál több újjászervezett pártalapszervezet létezett, az üzemekben egyet sem sikerült létrehozni.

21 A munkástanácsok a dolgozók teljes érdekvédelmét is el kívánták látni, ezért a szakszervezetek üzemi jelenlétét sem tartották kívánatosnak.

22 Mivel az MSZMP-nek a „munkástanácsok", mint politikamentes és főleg általa kellően nem befolyásolható intézmény nem tetszett, ezért minden erejét latbavetette, hogy csak azok maradjanak a decemberi választáskor a munkástanácsokban, akik rokonszenveznek az új nevű párttal. Tolna megyében a választásokra 1956. decemberében került sor. Az üzemi tanácsok összetétele bár változott, messze nem a párt által óhajtott mértékben. A választás eredményeként nem sikerült az új hatalmi hierarchiába és struktúrá20 Hatályos törvények és rendeletk gyűjteménye 1956. 21

TMÖL XXXffl/201. PA iratok l/m/4./1956. 22 Uo. 1/III/3./1956. 197