Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Dobos Gyula: Tolna megye az 1956-os forradalom után (Tények és adatok a megtorlásról) • 191

Később újabb eltávozásokkal lecsökkent a létszám 24 fóré. Thököly a csoportot Üveghuta nevű település közelébe vezette egy elhagyott tanyára. Innen jártak be élelmet szerezni a baranyai Véméndre. Tervük a. „a mecseki láthatatlanokhoz"csatlakozás nem sikerült, mert valószínűleg elárulták őket és a szovjet harckocsikkal körülvett helyről csak néhányan tudtak elmenekülni. Az elfogottakat Debrecenbe szállították, egy részük hazatért, többen külföldre menekültek.

9 Az 1956. november 5-i Tolna Megyei Népújság még Kossuth-címerrel és a jobb felső sarokban nemzetiszínű szalaggal jelent meg, de a cím alá ismét visszakerült a „Megyei Pártbizottság és a Megyei Tanács Lapja "felirat. Az első oldalon Megalakult a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány címmel felsorolták a miniszterek nevét, ki melyik tárcát irányítja, valamint a kormány 15 pontos programját. Ugyanitt és szórólapokon jelent meg a Szekszárd Város Szovjet Katonai Parancsnokság parancsa, amely elrendelte: „1. Minden lakos, akinél bármilyen célbői lőfegyver van, hozzátartozó lőszerrel együtt, ma november 5-én délután 18 óráig köteles a szovjet katonai parancsnokságnál leadni. Aki nem adja le a fegyvert, házkutatásnál a nála talált fegyverért azonnali fejbelővéssel ítélkezünk. 2. Elrendelem a városban a kijárási tilalmat este 19 órától reggel 6 óráig. A kijárási tilalom gyalogos és minden féle járműközlekedésre is vonatkozik. Az összes üzletek, vendéglők a fenti időben zárva tartandók. Azok az egyének, akik a kijárási tilalmi idő alatt engedély nélkül tartózkodnak az utcán, a kijárási parancs megszegése végett fejbelövéssel sújtandók. 3. Este 19 óra és reggel 6 óra között csakis a rendőrségen keresztül a szovjet katonai parancsnokságtól kapott mozgási engedéllyel közlekedhetnek." A felhívás hangvétele erőfitogtatóan kemény, szinte durva volt. Szekszárd polgárai az előző időszakban tanúsított mértéktartó magatartásukkal, a Nemzeti Tanács elnöksége körültekintő rendelkezéseivel nem szolgált rá e hangvételre. A parancs és nem felhívás, azért is nehezen érthető, mert még a II. VH után a megyébe bevonult orosz alakulatok is támaszkodtak a korábbi közigazgatási szakemberekre, a szovjetek viszont sem a tanács, sem a nemzeti bizottság illetékeseivel nem tárgyaltak, nem egyeztették elképzeléseiket.

10 Merőben eltért a Gondolatok c. vezércikk hangvétele is a korábbitól. Nagy Imre kormányát olyan tiszavirág életű kormánynak minősítette, amely „úgy tudottfellépni, hogy megnyergelte a nép jogos követeléseit. "Szekszárdon ez a baktai szőlők téma volt. A cikkíró elismerte ugyan, hogy a „vezetőpozíciókba bekerült egy egész sor becsületes ember... de a vezető szervekben a hangadók nem ezek... hanem azok, akik a személyi bosszú és restauráció hívei. "E megállapítások az események ismeretében, ajegyzőkönyvek és a bírósági el9 TMÖL PA. iratai. Ell.forr.mon. 16. p. A csoportban vezető szerepet játszottak: Farkas István, Gróf Thököly Imre, Takler József, Fuksz Tibor, Titte Ottó. 10 TMN 1956. nov. 5. 193