Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

Az állat-egészségügyi állomások hálózatának a létrejötte szakmapolitikai szükségszerűség volt. Az állattenyésztésben ez idő tájt alapvető változások történtek. Előtérbe került a szakosítás, új nagy termelőképességű állatfajták kerültek a termelésbe és a nagyüzemi tartástechnológiákra az iparszerűség lett a jellemző. Fejlődött a hal- és vadgazdálkodás. Mindezzel párhuzamosan jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági kistermelők állatállománya és elterjedt a kedvtelésből való állattartás is. Fokozódott az igény az állati eredetű élelmiszerek iránt és az állatok illetve állati eredetű termékek forgalmának jelentős szerepe lett külkereskedelmünkben is. Mindezek a körülmények szükségessé tették, hogy az ország nagy értéket képviselő állatállományának egészségügyi ellátására az állategészségügy gazdasági és társadalmijelentőségére figyelemmel korszerű állat-egészségügyi szolgálat álljon rendelkezésre. Tolna megyében saját kezdeményezésre 1964-ben Bonyhádon szerológiai laboratórium létesült, mely elsősorban a brucellózisra irányuló vérvizsgálatokat végezte. Felsőnyék községben szerény állatorvosi ambulancia kezdte meg működését megyei segítséggel. Ebben az időszakban befejeződött a megyében a szarvasmarha-állományok gümőkór- és brucellózis-mentesítése, megindult a leptospirózistól, az Aujeszky-betegségtől és a szarvasmarha-állományok leukózistól való mentesítése. Folytatódott az állatorvoslakások építése, illetve vásárlása. Három nagy ragadós száj- és körömfájás járvány sújtotta Tolna megye állatállományait 1964,1968 és 1972-ben, melyek igen nagy gazdasági kárt okoztak. 1968-ban nagy lendülettel megindult a tehénállományokban súlyos gazdasági kárt okozó betegség, a tőgygyulladások (mastitis) elleni szervezett védekezés, melynek eredményeképpen e történeti áttekintés végére már 72 tehenészet állt rendszeres helyszíni és laboratóriumi ellenőrzés alatt. Munkám végére érve hangsúlyozni kívánom, hogy a bőséges levéltári anyag további, részletekbe menő kutatásra ad lehetőséget. Jelen dolgozatban azonban ragaszkodtam a kitűzött célhoz, az állat-egészségügyi igazgatás történelmi áttekintéséhez Tolna megyében és azon személyek nevének felkutatásához, kikhez a 200 év folyamán az állat-egészségügyi igazgatás vezetése és az állat-járványvédelem irányítása fűződött. 189