Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Kováts Jenő: Tolna (vár)megye állategészségügyi igazgatása és állat-járványvédelme 1780-1980 között • 165

kelt levelében felhívta a vármegyék figyelmét az állatihulla-szállító kocsijára és hullaégető kemencéjére, melyek a kísérletek során állítólag jól beváltak. A Tolna megyei törvényhatóság a hivatalos bemutatóra, melyen megjelent Hutyra Ferenc állatorvos tanár is, elküldte Csepke Gábor és Bruckmann János törvényhatósági állatorvosokat. A szemlebizottság a hullaszállító kocsit nem fogadta el, mert túl nehéz és nehézkes a kezelése, az égetőkemencét pedig azért nem, mert a láng, melynek az előállítása ugyan olcsó, a hullát csak egyik oldalról éri. Ez az oldal gyorsan, 25 perc alatt el is hamvad, de a másik oldal csak két óra múlva.

38 A Földmívelésügyi Minisztérium 25.759/1895. sz. körlevelében értesítette a megyéket, hogy a minisztérium kiadta Dubravszky Róbert, miniszteri titkár szerkesztésében az érvényben lévő összes állat-egészségügyi rendeletet. Javasolta ennek megrendelését a szerzőnél (Budapest, VII., Wesselényi u. 66.). Henk Imre, megyei kerületi állami állatorvos jelentette a minisztériumnak a megyében dolgozó állatorvosok és gyógykovácsok névsorát. Ezek szerint a megyében ténykedett: 5 törvényhatósági állatorvos (Csepke Gábor Szekszárd, Finkmann Vilmos Paks, Forrai Mihály Gyönk, Freund Lajos Tamási, Bruckmann János Bonyhád), 5 magánállatorvos (Erdélyi József Hőgyész, Galamb József Nagyszokoly, Szabó István Nagydorog, Liebling József Ó-Dombóvár, Tóth Mihály Döbrököz), 2 uradalmi állatorvos (Staar Lajos Zomba, Borsos Károly Felső-Leperd), 2 új rendszer szerint vizsgázott gyógykovács (Keller Sebestyén Zomba, Fischbach Lőrinc Bátaszék), 5 régi rendszerszerint vizsgázott gyógykovács (Weissenbach Benedek Dunaföldvár, Pitz Henrik Kölesd, Szinger Mátyás Ó-Dombóvár, Novotny György Bonyhád, Pacher András Hogy ész). Ez utóbbiak állatorvosi magángyakorlatot is folytatnak. Az állatorvosok mind Budapesten végezték tanulmányaikat, míg a gyógykovácsok kivétel nélkül Bécsben, az ottani Állatgyógyintézetben.

39 Érdekes, hogy Henk Imre, amikor az alispán kérésére 1895. december 14-én rendelkezésre bocsátotta a hatósági állatorvosok és illetményeik kimutatását, nem mulasztotta el megjegyezni, hogy az 1888. évi VII. te. végrehajtásáról kiadott 40.000/1888. F. M. sz. rendelet 300. §-ának (3) bekezdése értelmében ezekről az adatokról az alispáni hivatal is köteles nyilvántartást vezetni. Tolna vármegyében 1894-ben nagymértékben elterjedt a ragadós szájés körömfájás, erről hatalmas iratköteg tanúskodik. Mivel Somogy vármegye Tolnát vádolta azzal, hogy a vész onnan terjedt át hozzájuk, a miniszter szigorú vizsgálatot és megtorló intézkedéseket követelt. A járvány folytatódott még a következő évben is. Közben az országban fellépett sertésvész (sertéspestis) 1896-ban Tolna 38 TMÖL AI896/1893. 39 TMÖL AI 3283/1895. 179