Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
VIII. Kisebb („szórvány") német lutheránus csoportok Tolna megyei településeken Zomba Tolna vármegyében a lutheránus egyházközségekben az első evangélikus püspöklátogatás - amely teljes vizitációnak tekinthető - 1744-ben volt s amelyet Sipkovits Tóth János püspök tartott ebben az esperességben. 1 Tudunk 1726-ban is egy részleges lutheránus püspöki visitációról, amelyet esperesek végeztek, de ez nem terjedt ki Tolna vármegye evangélikus községeire, filiáira. 2 A látogatásokról először készítettek jegyzőkönyvet, s ez megemlíti Zombát, mint amelynek 1718-ban volt evangélikus német és magyar telepesekből álló kis gyülekezete, sőt Dénes Sándor személyében lelkésze is, de a földesura Josephus Andor 1 (aki nem lehetett más mint Döry József András) „keményprotestáns ellenesfellépese miatt a hívek a Dunán által vándoroltak a Tsaba közelében az elpusztult Orosházára. Ott alapítottak gyülekezetet. " 4 PayrSándor 5 is foglalkozott a zombai lutheránus telepítéssel. Utal arra, hogy „ 1718-ban Monasterly-család (később Vitkovics) birtokán vanak magyar lutheránusok, sőt egy magyar evangélikus csoport füiát alakított." Bárány György szerint is 1718-ban keletkezett Zombán magyar lutheránusjobbágyok bevándorlását követően egy gyülekezet, amelyhez 1723-ban idetelepített német lutheránusok csatlakoztak. 6 1726-ban e német jobbágyok a majosi lelkészek szolgálatait vették igénybe, 7 amely jelzi itteni működésüket. A német lutheránusok zombai elköltözése már 1735-36-ban megfigyelhető. Az anyakönyvi kutatásaink alapján látható, hogy döntő többségük Mekényesre vándorolt. Zomba tisztán katolikus német-magyar településsé változott. A zombai protestáns jobbágyság elvándorlásának kizárólag vallási okai voltak. A Dőry család türelmetlensége nyomán választják az elköltözést. Érdekes és figyelemre méltó, hogy a 18. század eleji protestáns német és magyar jobbágyság milyen erősen ragaszkodott vallásához, választva inkább a vándorbotot és a költözésben nagy távolságot jelentő Orosházát Mekenyes kedvező vallási és gazdasági lehetőségeket kínált, mert a földesura megbízása alapján Johann Birkenstock nagy agitációt fejtett ki a Tolna és Baranya vár1 MEEL27. Egyházlátogatási jkv. 1744. (Részletesen kijegyezve GVKL Schmidt-Tomka hagyaték: „A Tolna-Baranya-Somogyi egyházmegye keletkezése és későbbi kialakulása." Kézirat. VII. k. 17-22. p. 2 Uo. 3 Uo. 19. p. 4 Uo. 5 Payr... 333-335. p. 6 MEEL Gyönki Evangélikus Gyülekezet ir. 135. b. 1733-35. 7 MEEL... 148. Majosi Evangélikus Gyülekezet ir. Protocollum 1726. 160
