Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Nagyszékely a térség és az ország német telepeseinek transzmigrációjában figyelemre méltó szerepet játszott. A somogyi Bonnyára sőt Balmazújvárosba is kirajzó csoportjaik kerültek.

8 A Hesszen-Kasszelből érkezett kálvinista német csoportokkal egy időben, talán velük együtt érkeztek evangélikus németek is.

9 A kálvinista németség azonnal anyagyülekezetet szervezett, míg az erős kisebbségben lévő nagyszékelyi lutheránus hesszeniek először Varsádhoz, majd később német voltuk ellenére a magyar nyelvű és szellemű lőrinci (sárszentlőrinci) gyülekezethez csatlakoztak, s annak filiáját képezték.

10 Az úrbérrendezés idején 218 családot írtak össze (s mindössze 21 magyar családot), névelemzés alapján megítélhetően döntő részük református német volt. A század végén még nagyobb a kálvinista németség aránya.

11 Mindössze 108 lutheránus lélek került 1814-ben összeírásra. Közel egy évszázad alatt a nagyszékelyi német lutheránus lakosság vallásilag református többségbe olvadt be.

12 Ez a beolvadás azonban lassú folyamat volt. A német telepes lakosság rendkívüli módon ragaszkodott ősei vallásához. Ezt erősíti meg 1796-ban megkezdett és 1797-re befejezett templom- és iskolaépítésük. Styrum-Lymburg földesuraság Andreas Geberich elöljárójuk kérésére nagyon szép fundust biztosított számukra, és két harangot is vásároltak. A lutheránusok önálló egyházközséggé alakulásukra törekedve a Felvidékről vándorolt szlovák származású KarelSloboda (1798), és Szabó /ozse/személyében tanítót is választottak. A századfordulót követően ezen épületek tűzvész következtében elpusztultak, a lutheránusok teljesen beleolvadtak a református egyházközségbe, vallási különállásuknak nyoma is elveszett. A német településeken, amelyeknek protestáns lakosságuk volt, a vallási többséget kitevő népesség a század végére kiépített egyházközségében nehezen tűrte a másságot. Ahogy Nagyszékelyben a német reformátusság a lutheránus kisebbség egyházközségi tevékenységét megakadályozni igyekezett, úgy Nánán, Kétyen, Tormáson stb. a lutheránus többség olvasztotta magába vallási téren a német reformátusokat. Nagyszékelyen tehát a hesszeni kálvinista németek alapítottak protestáns gyülekezetet. A lutheránus német telepesek származása a varsádi és a lőrinci anyakönyvek segítségével kísérhető figyelemmel. Igen érdekes jelenségeket figyelhettünk meg ezeknek a bejegyzéseknek a vizsgálata során. A lutheránus családok és a református betelepülők óhazája gyakran ugyanazon a településen található Hesszenben is. Példaképpen néhányat felsorolunk: Ferdinánd 8 Weidlein J.: i. m. 42. p. 9 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kézirat. „A Tolnai-Baranyai-Somogyi evangélikus gyülekezetek krónikája a türelmi rendelet előtti évtizedekben (1713-1781)". 313. p. 10 MEEL 162. Varsád ev. gyűl. ir. ak. 11 TMÖL Úrbéri T. ir. Nagyszékely urbáriuma. Lásd továbbá Daróczy: i. m. I. k. 43. p. 12 GVKL Uo. 314. p. 151