Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

lelkésztől, Tonsortól származhatott, mivel a betelepülőkről többes szám első személyben írt.

4 A lutheránus magyarok betelepülésére egy hivatalos „inquizitio" azt vizsgálta, hogy mikor érkeztek Kölesdre az első lelkészek és tanítók, s meddig működtek folyamatosan? Hat kölesdi lakos eskü alatt vallott. Ezek között Nemes István a következőket adta elő: „...01721 áprilisban jött Kölesdre másokkal együtt. Azonnal fogadtak tanítót és lelkipásztort a Fejér megyében fekvő Cecéről, kinek neve Háloszi Mihály (talán Halassy?), őt követte Bogomi György 1723-ban, majd 1725-ben Nagy Istvánt alkalmazták tanítónak...".

5 A lelkészi teendők mellett tanítottak is. Ezt vallották a kölesdi Verese György, Horváth Ferenc, Füleki Mihály, Boda Zsigmond, Gyarmati Ferenc és Kovács János református magyarok is. (1725. október 15-én.)

6 Az említett kölesdi lelkészek reformátusok voltak és híveik minden bizonnyal a Varsádról átköltözött magyarok. Kölesden működött a lutheránus Mokry Sámuel, akit később a vármegyei nemesek közé vettek fel.

7 Bizonyosnak tűnik, hogy magyar evangélikusok is kerültek Kölesdre az 1710-es évek végén és saját tanítót alkalmaztak. Ezek sorsa azután a tormási-kölesdi lutheránus németséghez kapcsolódott. Együttműködésük 1781-ig tartott. Ekkor Kölesden is önálló lutheránus anyaegyházközség alakult. 1722-ben Kölesd még mint Zinzendorf birtok ismert és 1723-ban került „GrófMercy Kolos Florimund" tulajdonába.

8 1723-ban Gróf Zinzendorf által telepített németek még nem érkeztek a faluba. A betelepülés időpontjának 1724 tavasza látszik a legbiztosabbnak. A tormási németek betelepítése alkalmával a velük együtt érkező családokból Kölesdre is települtek.

9 A kölesdi német betelepülő csoport 1724-ben a Tormásra irányított nagyobb létszámú lutheránus jobbágyokból került ki. Tormáspusztára helyezett németekből többen a pár száz méterre fekvő és pár házból álló Kölesdre mentek, amely a Mercy birtok része volt. „...A kölesdi evang. németek 1724-ben a tormásiakkal együtt érkeztek, azokkal azonos származásúak..."

10 4 GVKL Schmidt-Tomka hagyaték. Láger György kézirata Kistormás egyházközség történetéről. Az eredeti a kistormási Gyülekezeti Levéltárban volt található. Fontos részlet így hangzik: „...Nach diesem aber, weilen die evangélischen Ungarn von Kölesd ah. Pállfy-sche Leibeigenen sin abgeholetworden und wir Deutsche an dieStellekamen, auch Tormás und Kölesd einen Ortnatsollen abgeben so ist stat des ungarischen ein deutscher Pfarrer eingesetz worden..." 5 GVKL. Schmidt-Tomka-hagyaték. Másolatok. Tanúvallomásijkv. Eredetije a Kistormás-Varsád egyh. közs. levéltárában. 6 Uo-.. 7 TMÖL Protocolla congregationum II. 1754.115. p. Mokry Sámuel igazolja, hogy III. Ferdinánd által nemességre emelt Mokry János egyenes leszármazottja. 8 Történelmi Tár. 1909.36. p. Gr. Zinzendorf W. A. eladja gróf Mercy Claudius Florimundrészére Kölesdet is. 9 Irma Steinsch téved amikor Mercyek kölesdi telepítését 1720-ra teszi. (Die Ansiedlung der privátén Grundherschaften der Schwábischen Türkéi in Ungarn im 18. Jahrhundert.) 10 GVKL Schmidt-Tomka hagyaték. „ Tolna-Somogy német bevándorlók Történetéhez. "(Jegyzetek, másolatok) Kézirat. 11/15. 147