Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Az iskola építése ügyében a vármegye még egyszer megkísérli a szárazdiak terveinek megakadályozását. 1787. május 2-án vizsgálatot rendel el az alapítási feltételek ellenőrzésére. Azaz megfelelnek-e a türelmi rendeletben előírt követelményeknek. Innen tudjuk, hogy 83 család (83 háztartás) és 410 lélek élt a településen. S tanítójuk a börtönből szabadult lutheránus Nikolaus Hauser fia, Konrád Hauser levita volt.

23 Ő Pécsett 1786-ban a „Normál" iskolát is elvégezte. Utódai LudwigHittig.

24 Johann Eisner, majd újra Konrád Hauser lett a tanító Szárazdon. A szarazdi lutheránus falu öntudatos hesszeni német telepesei makacs elhatározással küzdöttek a vármegye ellen, amely a legkülönbözőbb kifogásokkal akadályozta meg a hetvenes években a templomépítésre irányuló törekvéseiket. 1773-ban, 1776-ban és a rá következő esztendőben vallottak fiaskót kérelmükkel és választott ágensükkel, aki egyben a falu nótáriusa is volt, s Hesszenben, Langánheimban is mint jegyzőt ismerték falujukban. Az 1786-1787 között felépült templomot kitűnően fel is szerelték, toronnyal terveztették és építtették. Egy győri orgonaépítővel orgonát készíttettek, s hamarosan két harangot húztak fel a toronyba. Az építkezések költségeire 4179 Ft-ot áldozott a község gyarapodó német lakossága. A templomot más Tolna megyei német telepes faluhoz hasonlóan a falu lakói ajándékaikkal szerelték fel. Az építkezéshez szükséges munkát a lutheránus faluközösség szolgáltatta. 1788. augusztus 10-én avatták fel a templomot.

25 A Dőry-uradalomban Szárazd mindenkor a kisebb evangélikus német gyülekezethez tartozott. Ezt mutatja alábbi táblázatunk is: 1782. 60 ház 65 házaspár 371 lélek 1792. 70 ház 89 házaspár 422 lélek 1820. 92 ház 96 házaspár 500 lélek A szaporodás és a lélekszám-emelkedés a 18. század hatvanas éveiben még tartott, ezt követően stagnálás állt be.

26 23 Uo. 24 Ludovicus Hittig 1795. december 22-én született Kismányokon, ottani lutheránus lelkész volt az apja. 1812-ben lett szarazdi tanító. Később Lőrincen jegyző, majd Majoson tanító és ott halt meg. Hittig Lajos házában lakott Petőfi Sándor (1831-33 között). Itt szerette meg a házigazda kislányát, Hittig Malit, akivel együtt tanultak, írtak, olvastak. Hozzá írta a költő „Ifjúkori barátnőmhöz" c. költeményét. (Lásd erre vonatkozóan: Asszonyok c. lap. 1948. febr. 15-i sz.) 25 A második világháború utáni kitelepítésükig „ bűnbánati ünnepként" tartották számon (Busstag, BuBtag). 1786 májusában sikertelen templomépítési kérvényezésüknek nyomatékot kívántak adni és az első kétyi generáció bevándorlóinak leszármazottjaiból álló küldöttség II. József császár elé járult, akiket Nagy István főesperes látott el beadvánnyal és tanácsokkal. A császár fogadta a szarazdi küldöttséget is, akik a teplomépítés engedélyével térhettek vissza a birodalom fővárosából. GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Krónika III. k. 682-683. p. 26 MEEL 157. Szarazdi Gyülekezet ir. Protocollum. 1800-1820. Lásd még a szarazdi adatokat: GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. Kézirat és jegyzetek. („A szarazdi gyülekezet népességi viszonyai 1784-1848. között.") 130