Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)
Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5
lom fazsindellyel fedett, kőalapú, vályogépület volt, amelyet azután a 19. század harmincas éveiben kívül és belül egyaránt modernizáltak. 16 Szárazd Tolna megyében keletkezett német falvak között Szárazd viszonylag későn települt be. Lakói mindvégig lutheránus németek, akiknek első csoportjai akár közvetlen németországi betelepülők, akár a Tolna megyei német etnikumú falvak kirajzása során kerültek a faluba, főleg hesszeni származásúak. Későbbi, a század utolsó harmadában érkezett bevándorlók, más német falvakhoz hasonlóan különböző német tartományokból költöztek Szárazdra. Sztenderd irodalmi forrásaink eltéréssel, pontatlanul jellemezték a települést, 1 egymásnak ellentmondó adatokkal is gyakran találkozhatunk bennük. A falu betelepülését a levéltári „Telepítési évszámok" 1735-re teszi. 2 Tomka Gusztáv az egyházközség megszervezését 1737-re datálja. 3 Schmidt János szerint Szárazdon a görögkeleti Monasterly János császári ezredes birtokán 1735 körül telepedtek le hesszeni eredetű evangélikus németek. 4 1701 körül kapta a falut a császári hadseregben szerzett érdemeiért, 5 ekkor Szárazd még lakatlan puszta volt. 6 Evangélikus egyházi névtárban Pálfy Józsefe német nyelvű gyülekezet keletkezését 1732-re teszi, lakói kivétel nélkül lutheránus németek. 7 Pesthy Frigyes névtárában írt legbővebben a falu keletkezéséről és betelepüléséről: 8 „...Szárazd község 1728-tól említetik már, de a községi levéltárban 16 Uo. 1834-ben új fazsindely került a tetőre. 1854-re bádogtetőt készíttettek. 1844-ben belső festést végeztettek és egy kis orgonát is beszereztek. 1 Vályi A ndrás: i. m. ül. k. 316 p.: „Németfalu, földesura Dőry László, lakosai katolikusok és evangélikusok, fekszik Lengyelhez nem messze, amelynek filiája. "Nyilván a földrajzi meghatározásában és a filia kérdésében is téved Vályi, mint nagyon sok esetben más település jellemzésénél is. L udovicus Nagy: Notitiae geog. Hung. i. m. I. k. 389. p. 1828-ban evangélikus falunak mondja 780 lélekkel, akik közül van még 66 lélek rk. és 10 zsidó: ezek valóságot megközelítő adatoknak fogadhatók el. Thiele: i. m. II. k. 245. p. szerint „Szakadat leányegyháza, evangélikus templommal. 856 magyar evangélikus lakossal. Földesura Dőry. Az etnikai megítélés teljesen téves, ennyi a német lakosok száma volt. Daróczy szerint: (Tolna vármegye közig, leírása I. k. 77. p.) A falu Dőry Gábor birtoka. Korabinsky is tévesen: (i. m. 643. p.) „Németfalu a völgységijárásban. Pár év előtt a helységfelét Dőry Monasterlytől vásárolta meg." 1836-ban Fényes (Magyarország mostani állapotja stat. és geogr. tekintetben. I. k. 319. p.) sokat idézett művében azt írta: „Németfalu a Kapós mellett... 791 evang. 10 ref. 5 zsidó." Ugyanő Magyarország geográfiai szótára IV. k. 66. p. „Németfalu a Kapós mellett, 558 ágostai, 12 zsidó, 35 kat. lakosa van. Több birtokosa van." 2 TMÖL „Telepítési évszámok." Kézirat. 3 Gustav Schmidt-Tomka: Beitráge... i. m.: 11. p. 4 Schmidt: Német telepesek... 51-52. p. 5 Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703-ig. (Tanulmányok Tolna megye történetéből V. Szekszárd 1974. Szerk.: K. Balog János.) 18. p. 6 Uo. 7 Pálfy József: i. m. 65. p. 8 Gaál... 1977. 302-303. p. (Továbbiakban, GaáL.) 125
