Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

A falu minden evangélikus lakosa részt vett az építkezésen, amelyet a faluközösség (egyházközség) szervezett és fizetett.

22 A lutheránus német közösségek több évtizedes vallási elnyomatása, lutheránus vallási életüknek korlátozása, a türelmi rendelet után nyílt lehetőség idején nagy felbuzdulással járt. A falusi közösségeket a sokfajta közös gazdasági tevékenységen túl az egyházuk működésének korlátozása kovácsolta össze. így válik érthetővé számunkra a rendkívül gyors szerveződés, építkezés stb. Miközben építették a templomukat, 1784. júniusában elküldték „hiványukat" Karintiába Paul Johan Hagen részére, akit lelkészüknek fogadtak.

23 Utóda Péter Geréb (néhol Gráb) lelkész, aki Krasso-Szörény megyéből származott nemesember volt.

24 A türelmi rendelet előtt és után is Majoson érdekes módon a tanítói állást majdnem nyolcvan éven át a Wallandt (Volland) család tagjai töltötték be. Mind az anyakönyvek, mind az összeírások a család első tagjának, Adolf Wallandnak az érkezését a Hesszen-Kasszelben lévő Bissingenből jelölik. Először Kismanyokon találjuk s onnan költözött át Majosra. Az anyakönyvi bejegyzések még pontosabban mutatják a vándorlás útját. Eszerint 1743-ban vándorolt be Nieder-Bissingenből Szent Mihály napján Kismányokra, ahol tanítónak avatták. Három házasságából huszonnégy gyermek született. 175 l-ben Majosra hívják meg tanítónak, ahol 38 évig dolgozott. Őt egyik fia Sámuel Wallandt követte, s a kilencvenes években tizenhatodik fia is rövid ideig majosi tanító, aki azonban inkább gazdálkodni szeretett. A Perczel-birtokon kasznárságig vitte.

25 Mint korábban említettük, a lutheránus német telepesek középületeiket a türelmi rendelet után emelték. 1784-ben a templomot, amely ma is áll.

26 A paplakot 1785. október 25-re építették fel, s költözött be a lelkész, aki korábbi időszakokban mindig a bíró házában lakott. Érdekes, hogy a paplak a templomdomb aljában a rendes házsorban épült fel és náddal volt fedve.

27 A község és a szomszédos lutheránus egyházi gyülekezetek közös adakozásából szerelték fel a templomot, és az iskolát is közös ajándékozásból látták el felszereléssel. Általában a közösség sokirányú együttműködéséről vannak adatok, ami jelzi, hogy annak ellenére, hogy több németországi területről vándorolt be a majosi lutheránus népesség, itt az új hazában erős szálakkal kapcsolódtak össze és valóságos faluközösségként működtek. Ez a középítke22 MEEL Majos. Ev. Gyülekezet ir. b. anyakönyvek. I. köt. 5. p. 23 MEEL Majos. b. Anyakönyvek I. k. 5. p. PaulJohan Hagen karintiai evangélikus egyházközségek esperese volt. 1784. október 2-án került Majosra, ahol alig egy esztendő után hirtelen elhunyt. Knabel Vilmos: Péter Greb. Kristlichen Hausfreund. 1930. március 20.16. sz. (Mehadiában született, Pozsonyban és Jénában végezte felső iskoláit.) A majosi egyházi viszonyokra részletesen utal az anyakönyvükben található történeti krónika, amely az első lelkészeik életét is bemutatja. De részletes curriculum vitae található Hagenről a MEEL Dunántúli Evangélikus Egyházkerület J. 1.183. ir./sz. alatt. 25 MEEL Majos Ev. gyülekezet ir. b. ak. I. köt. 7. p. 26 Uo. 27 A lelkész a következőket jegyezte fel: „...Alles was'in dem neuen Gebaude in guten Standé und die ganze chorsame Gemeinde trug dazu bei mir ihrem neuen Seelsorger Erleichterung und bequemlichkeit zu schaffen. Ne' reiche Segen des allerhöchsten begleite sie dafür". Uo. 113