Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Tanulmányok (Szekszárd, 1996)

Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században • 5

Mercy-féle telepítés Tolna megyében A Tolna megyei német betelepítés történetében külön fejezetet képez a Mercy család birtokba jutása. Különösen figyelemreméltó, hogy a már kialakulóban lévő településeken milyen körültekintéssel figyelt a németországi telepesek vallási viszonyaira. Mercy Claudius Florimundus D'Argenteau tábornok a Bánát kormányzója volt, és III. Károlynak a Bánát betelepítése céljából megszervezett telepítési bizottság elnöke. „Pálfától Bátaapátiig terjedő óriási birtokainak a benépesítése érdekében élénk telepítési tevékenységet fejtett ki, igen kedvező feltételek mellett, amelyek között mint külön kedvezmény ott volt a vallás és a lelkiismereti szabadság biztosítása is... "

l Telepítési tevékenységét az 1727-ben adoptált unokaöccse, gróf Mercy AntalIgnác Károly Augusztfolytatta és fejezte be. A Mercy-birtokot, amelyet első Mercy Claudius Florimundus épített ki, Vencel Zinzendorftól, Schilson bárótól és a protestáns (református) Székely családtól vásárolták. 1722-1773 között a Mercy család Tolna vármegye legnagyobb földbirtokosa volt, s mint ilyen, élen járt a magánföldesúri telepítésben. Magyarokat, szlovákokat és elsősorban németeket telepített birtokaira.

2 A hatalmas Mercy-birtokot 1773-ban a Máramaros megyéből származó gróf Apponyi Györgynek adták el 780 000 forintért. A Mercy grófok ökonomikus gondolkodása és a család modern birtokigazgatás iránti érdeklődése miatt nem vagy alig tettek különbséget alattvalóik vallási hovatartozása alapján. Míg a térség protestáns népessége az ellenreformáció következtében nagy konfliktusokba került, tömegesen vándorolt el a szomszédos Somogy vármegyébe, vagy távolabbi vidékre, addig a Mercy-birtok jobbágysága védelmet nyert földesurától.

3 A Mercy-féle telepítésekben a lutheránus szeniczei Bárány György tanácsadóként is szerepet vállalhatott. így kerülhetett sor arra, hogy a birtokaikon kifejlesztett települések népességének etnikai és vallási érdekeit megfe1 GVKL Schmidt-Tomka-féle hagyaték. Cédula- és kéziratanyag a Mercy családra vonatkozóan. Lásd továbbá: Adolf Rieth: i. m. 33. p. Továbbá Szentkláray Jenő: Mercy Claudius Florimundus kormányzata a temesi bánságban. Akadémiai Értesítő a történettudomány köréből. Bp. 1909. A családról Baróthi Lajos: Adatok Mercy Claudius Florimund gróf életéhez. Temesvár, 1910. 2 TMÖL Protocolla Congregationum I. k. 175. és 310. p. Mercy család örökösei élvezték Mercy Claudius Florimundus gróf (1666-1733-ig) minden kiváltságát, amit a császári udvartól elnyert a török elleni felszabadító háború idején szerzett érdemeiért. 1723-tól minden magyar főnemesi kiváltsággal felruházták. Itt jegyezzük meg, hogy Mercy Claudius II. nevelője a Tolna megyei lutheránus egyházmegye kiemelkedő személyisége, Bárány György prédikátor Lőrincen (Sárszentlőrinc) volt lelkész, majd tanácsadója. A Mercy családra és a telepítésükre a legjobb összefoglaló munka: Gerhard Seewann: Zur Familiengeschichte der Grafen Mercy und Mercy-Argenteau. Südostdeutsches Archiv. 1976/1977. XIX/XX. Bd. R. Odenbourg Verlag München. 53-70. p. Továbbá Christoph Fichtner: Untersuchungen zur Einwanderung in die Tolnau. Südostdeutsches Archiv. XXXIV/XXXV, Bd. 1991/1992. München. 181-186. p. 3 GVKL Schmidt-Tomka-hagyaték. 4. köt. kézirat és jegyzetek. IV-11/310-318. p. 11