Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében • 83

nagyszámban, a Völgységben kiemelkedően magas volt a németek aránya (85%). A németek kis- és középbirtokokkal rendelkeztek, a hadköteles férfiak behívásával gazdaságaik irányító nélkül maradtak. Ezt a gondot már negyvennégy őszén jelezte a gazdasági felügyelő. „Az őszi vetés előkészítése és a vetési munkálatok vontatottan haladnak, aminek oka a nagy szárazság... másrészt az üzemanyag, a fogaterő- és a munkáshiány. A mezőgazdasági munkákban a férfi munkaerő általános hiánya, itt. erős csökkenése érezhető, emellett az igen magas munkabérek a jellemzőek... A mezőgazdasági munkálatok elvégzését csak éber és erélyes hatósági intézkedések és kedvező, hosszú őszi időjárás biztosíthatja. "

2 Tolna vármegye 1944. december 6-án felszabadult, de a német ellentámadások miatt a megye északi részében csak 1945. március 17-re fejeződött be végleg a háború. Csak egy hónappal rövidebb ideig tartottak a csaták Tolna területén, mint az egész országban. Szeptember, október, november hónapokban német, decembertől március végéig pedig orosz hadműveleti terület volt megyénk. A frontharcok féléves elhúzódása az őszi és a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat szinte megbénította. A Duna vonalán leginkább Dunaföldvár, Paks, Bátaszék és Báta szenvedtek a védelmi harcoktól. „A munkaviszonyok kedvezőtlenek - fogalmaz igen visszafogottan '44 novemberében a megye gazdasági felügyelője, Szeder Pál. Az egyes gazdaságok 30-50%-os munkaerőhiánnyal dolgoznak, mert a katonai behívások, kirendelések, erődítési munkálatoknál a termelés érdekeit nem lehet kellően figyelembe részesíteni. "Még ennek ellenére is a falusi lakosság félelmét félre téve, erejét megfeszítve küzdötte le a feltornyosuló akadályokat: „A múlt havi tartós szárazság miatt elkésve megkezdett vetési munkálatok - a Duna menti községek kivételével - minden rendelkezésre álló erővel folytak és a hó végéiga múlt évi vetésterület 75%-án befejeződtek"

3 Az orosz támadás miatt a németek október hónapban végre akarták hajtani a gazdasági kiürítést, de magyar kormányintézkedés hiányában a vármegyei hatóságok nem foganatosították azok akaratát. A kormány kiürítési intézkedése csak november végén érkezett meg, de a végrehajtásra már nem állt elegendő idő és a gazdák sem helyeselték az állatok elhajtását Keszthelyre. így a vármegye évi termése és állatállománya helyben maradt. Ami azonban egyáltalán nem jelentett a háborút követő időszakban könynyebbséget a lakosságnak, mert az átvonuló harcoló alakulatok felélték a betakarított terményt és az állatállomány döntő többségét. Március végéig a hadi események miatt stagnáltak a gazdasági munkák, részben a földeken zajló csaták, részben munkaerőhiány miatt. A háború eseményei tavasszal közvetlenül Tamási, Simontornya és Dunaföldvár településeit érintette. A márciusi ellentámadáskor Ozora-Tolnanémedi-Pálfa vonalában húzódott az arcvonal. Ez idő alatt nagyszámú frontkatonaság állomásozott a vármegyében. A lakosság jelentős hadimunkát volt kénytelen végezni a harcoló orosz alakulatok számára. Tevel község 14 és 75 év közötti lakosai 10 napon keresztül sáncmunkára voltak kirendelve távol lakóhelyüktől, még az állatok 85