Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Varsányi Péter István: Tolna megye az 1848-as és az 1861-es választások tükrében • 59

kívül - tíz tag foglalt helyet; a hatvantagú középponti választmány néhány ismertebb személyisége: a Perczel família további két tagja, Béla és Pál; Zichy László gróf, Csapó Vilmos.

8 Az 1848. május 27-i bizottmányi ülésen két - a jövendő országgyűlés szempontjából fontos - rendelkezésről tárgyaltak. Megérkezett István nádor május 20-án kelt levele - Szemere Bertalan belügyminiszter ellenjegyzésével: az ország „épségben maradásának", a legutóbbi törvényhozás által megállapított szabadság „biztosításának" érdekében az országgyűlést 1848. „Sz. Jakab hava 2ik napjára eső Pünköst utáni második vasárnapra "(július 2.) Pest városába összehívja. Meghagyja a megyének, hogy a képviselőket addigra az 1848: V. törvénycikk rendelkezése szerint válasszák meg, s őket az országgyűlésre küldjék el.

9 Ezzel összefüggésben került a bizottsági ülés napirendjére a belügyminiszter május 18-i levele, amely a választók összeírásáról rendelkezett.

10 A középponti választmány, mint ebben illetékes, a nevezett törvénycikk 12. § a) pontja értelmében (mindegyik választókerületben a választók lajstromba vételére három tagból álló küldöttséget nevez ki) már május 9-én összeállította az összeírást végző bizottságokat. Most csupán ezek elnökeit kívánjuk megnevezni: Tassy Gábor (Szekszárd), Mányoky József (Kölesd), Perczel Pál (Bonyhád), Simon Rudolf (Pincehely), Szelle Károly (Paks) és Fonyó Benedek (Szakcs). Az összeírás tényét, lebonyolításának rendjét papok és elöljárók segítségével tudatták a lakossággal; május 28-án az összeírást a választási kerületek ,főhelyein" meg is kezdték.

11 A választásra jogosultak összeírása A választásra jogosultak összeírásáról az 1848: V. törvénycikk több paragrafusa is intézkedik. Az e célra kinevezett bizottság a kijelölt helyeken (Tolna megyében a kerületek, főhelyein') két hétig naponta tart ülést, a jelentkező választókat az erre rendszeresített „táblás jegyzékbe"felveszik (14. §). A küldöttség (bizottság) munkája során felhasználhatja az „eddigi megyei választók"lajstromait, az „adóbeli rovásos összeírásokat". A választói képességet - amennyiben az összeíró arról a „kezeinél levő adatokból" nem tud meggyőződni - a bejegyzésre jelentkező igazolni tartozik (15. §). Arról, hogy Tolna megyében miképp történhetett az összeírás, némi fogalmat alkothatunk a szakcsi kerület bizottságának 1848. június 10-én készültjelentéséből. A választásra jogosultak egy részének összeírása „...a nemesekre nézve a nemesi lajstrom, a polgárok irányában pedig a rovatos összeírás nyomán "történt. Az állítás első része még csak elképzelhető, amennyiben nemesek ténylegesen léteztek, városi polgárok - Tolna megyében nem lévén sem szabad királyi, sem egyéb város - csak a 2. § a) pontjában érintett „rendezett tanáccsal ellátott községek" egyéb feltétellel rendelkező lakói lehettek. Az összeíró ívek „észrevételek" rovatába csak akkor vettek fel adatot, ha „...a képesség alapja rendkívüli próba irattal vala bebizonyítandó". 61