Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

A takácsok száma ugyancsak jelentős. Huszonhármán dolgoztak ekkor Tolnán és az akkori lakosság nemzetiségi összetételének is megfelelően, sokan érkeztek közülük idegen földről. Már tárgyaltuk a két Staringenből érkezett Hierlinget a kádármestereknél és feltételezett születési helyüket. Megemlékeztünk Franciscus Subertről, aki hasonló nevű családtagjaival morva földről jött Tolnára. Említettük az Igenhausenből bevándorolt egyik takácsot is. Szólnunk kell még Joannes Klaimről, aki a felvétel idején már öregségtől megtört takácsmester volt, s már 60 éve, tehát 1726-ban telepedett meg Tolnán. A birodalom Hajzerstam nevű helyét nevezte meg szülőföldjeként, ahonnan gyermekként érkezett Tolnára. Nagyon nehéz itt a találgatás, de talán nem járunk messze az igazságtól, ha a kakasdi németek egyik betelepülési helyét, a Fekete-erdőben fekvő Hausenberget sejtjük e név mögött.

62 Egy másik takács: Joacobus Hartman Felső-Ausztriából érkezett és Undorod vagy Unterod helynevet diktálta be származási helyeként. Mesterségét is itt tanulta 18 éve, 1768-ban jött szülőföldjéről a szomszédos Faddra, majd innen 13 éve, 1773-ban költözött át Tolnára. Ugyanezek az adatok szerepelnek az ugyancsak takácsmester: Andreas Hartman neve alatt, ki nyilvánvalóan az előbbiek testvére lehetett. Lehetséges, hogy ez Felső-Ausztria nyugati határán levő Uttendorf eltorzított formája?

63 Sebastien Rész a birodalom Spajdingen nevű helységéből érkezett 1771-ben Tolnára, miután szülőhelyén már megtanulta a mesterségét és a vándorlási kötezettségét is teljesítette. A Széchényi-kézirattárban levő példányban ez a helységnév: Spajchingen formában szerepel. Ez pedig megtalálható a korabeli bevándorlási helyek között: Spaichingen formában, Württemberg tartományban a Fekete-erdő vidékén.

64 Ronaldus Arnold takácsmester a birodalom Odnhaim nevű településéről származott, ott tanulta mesterségét és már legényként érkezett szüleivel 30 évvel ezelőtt, 1756-ban Tolnára. Igen nagy a valószínűsége annak, hogy ez a Tolnára települő polgár az első telepeseknek a Rajna-Pfalz Rockenhauseni kerületéhez tartozó Odernheim településéről érkezett.

65 Petrus Gráf takács a felső-ausztriai Szedorffról származott, ahonnan szüleivel 44 éve érkezett, 1742-ben már Tolnán volt, és mesterségét Kakasdon tanulta, amely Tolna közelében, azzal azonos birtokon fekvő új település volt. A térképen Seekirchen szerepel Salzburg fölött, feltételezhetően ilyen távolról érkezett ide a család.

66 A messze tájról jött Klaim családnak négy ifjabb tagja a takácsmesterek sorában volt, de ezek már e haza fiai, sőt tolnaiak voltak. Martinus Csermák viszont morva földről érkezett, már 1746-ban Tolnán volt, miután mesterségét Drevicsnek mondott szülőföldjén elsajátította és a vándorlás éveit is letudta. Ugyancsak morva földről települt át Constantinus Rajcheld takácsmester is, aki a Pern helységnevet mondta szülőhelyének, ott tanulta mesterségét és kilenc esztendeje, 1777-ben érkezett Tolnára. Drevics valószínűleg Trebics elhallása lehetett, amely település Iglautól délre feküdt a Jihlava fo46