Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

amely a Bajor-erdőtől északra fekszik ma is.

48 Mindketten 16 éve, 1770-ben érkeztek szüleikkel Tolnára. Andreas már Tolnán tanulta meg az asztalosmesterséget. A többi asztalos e haza fia volt, de az egyiknél szépen tetten érhető a városon belüli gyors „asszimiláció", az ti., hogy mennyire hamar kifejlődik a ma, mint magyar állampolgári vagy akkori fogalmakkal: a hungarus-tudat. Georgius Stier asztalosmester pl. már tolnai, de német fivérét (germanum fratrem) alkalmazta segédeként. A Tolnán bejegyzett nyolc molnár mindegyike „e haza fia". Közülük csak háromnak magyar a neve, nyilván már a beköltözöttek első nemzedéke vagy azok itt született fiai megszerezték ezt az akkor igen jövedelmező mesterséget. (Egy Vucsin nevű is volt közöttük!) A szőlővidék mellett letelepült 10 kádár közül hatan érkeztek idegen földről, két azonos vezetéknevű mester: Georgius és Ludovicus Peller a birodalom területén fekvő Hagenbachot jelölték meg szülőhelyükként, ahonnan - szüleikkel együtt - 33 éve, 1753-ban jöttek Tolnára. Georgius még itt tanulta meg mesterségét, Ludovicus már Tolnán sajátította el azt. Ezt a helynevet a térképeken nem sikerült megtalálni, de a korabeli lexikonban megtaláljuk ennek a településnek a nevét: Hagenbach mezőváros, kastély és helytartósági hivatala révén Alsó-Pfalzhoz tartozik, az egyéb „hivatalai" Germensheimben vannak.

49 Nagy távolságról érkeztek tehát Tolnára a Prellerek is. Mathias Hierling a birodalom Staring nevű helységéből érkezett szüleivel 29 éve, vagyis 1757-ben. Mesterségét már Szekszárdon tanulta meg, nyilván akkor már látták, hogy ezen a bortermő területen ez megfelelő megélhetést nyújtó foglalkozás. De találunk ebben a városban egy hasonló nevű takácsot is (Hirlin-nek írták nevét, ami nyilván csak pontatlanság). Ez Johan keresztnévre hallgatott és ugyancsak Staringet jelölte meg szülőföldjének. Ő a mesterséget a szülőföldjén tanulta meg és legényként érkezett szüleivel 27 évvel ezelőtt, 1759-ben Tolnára. Ez a család tehát két esztendővel később, de ugyanarról a vidékről jött ebbe a mezővárosba. A helységnévvel kapcsolatosan találgatnunk kell. Starnberg a hasonló nevű tó partján, a Bajor-Alpoktól északra némi támpontot nyújt találgatásainkhoz.

50 Hasonlóképpen nehéz problémát jelent Joannes Lorencz idős kádármester szülőföldjének megállapítása, aki a birodalom Svervicz nevű helységéből származott és mesterségét is ott sajátította el. 45 éve, tehát 1741-ben érkezett Tolnára, a vándorlás évei után. Az elhallást is figyelembe véve két megoldás is kínálkozik: a korabeli lexikon ehhez hasonló névalakú helyneve: Schwernitz, amely egy, a brandenburgi-bayreuthi őrgrófsághoz tartozó kastély neve volt vagy a másik megoldás: Schwerzau, amely a korabeli levéltári adatokban tűnt fel és Szászországban feküdt.

51 Az ugyancsak a kádármesterséget folytató Kaczenperger születése helyeként Stangerortot jelölte meg a birodalom területén. Gyerekként érkezett onnan szüleivel 24 éve, 1762-ben. Mesterségét már Szekszárdon tanulta. Josephus Metzinger ugyancsak a birodalomból jött, Szigendorfról 14 éve, 43