Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

T. Mérey Klára: Egy mezőváros iparosainak eredete a XVIII. sz. végén • 33

A két szappanfőző tolnai lakos volt, viszont a két üveges idegen földről érkezett. Az egyikük hazája Elzász volt (Elsacia). Ez a terület akkor már a Francia királysághoz tartozott. Ez az üveges, akit Conrad Himel-nek neveztek, 34 évvel ezelőtt, 1752-ben telepedett le Tolnán. A másik üveges: Stephanus Pirgi az Impérium területéről 13 esztendeje, 1773-ban jött Tolnára. Születési helyét Szekingen-nek írták, és ugyanott tanulta meg mesterségét is. Seckingen vagy Saconium a Sváb föld négy erdővárosának egyike volt a Rajna egyik szigetén, amelyen híd vezetett át. Az Ausztriai házhoz tartozott. A helység szomorú szenzációja volt az, hogy 1768-ban a területen levő női apátságban őrzött Szent Fridolin holttestét az azzal együtt őrzött kincsekkel együtt ellopták.

25 A bevándorló tehát ugyancsak messziről érkezett ebbe a mezővárosba. A Tolnán élő két bocskorkészítő e haza fia volt, mindketten a szomszédos Faddon tanulták mesterségüket. A három tímár közül viszont az egyik: Thomas Fakt 16 esztendeje, 1770-ben a birodalom területéről érkezett Tolnára. Ischenhauzen nevet diktálta be szülőhelyeként. Ugyaninnen érkezett Bartolomeus Saif nevű német varga, míg Georg Hejzler takács Igenhauzen nevet említett szülőhelyeként. A birodalom megnevezése nagy területet érint, nehéz megállapítanunk a látszólag azonos szülőföld helyét. A betelepülés időpontja is eltérő: a tímár és a szülőhely nevét Igenhausennek ejtő takács 1770-ben érkezett. A német varga ott tanulta a mesterségét és már 50 éve, tehát 1736-ban telepedett le Tolnán. Lehet, hogy az ő példája nyomán kerekedett fel a másik két, onnan származó mesterember? E helynév azonosítása ma már nagyon nehéz. Feltételezhető, hogy talán a bajor földön található, Münchentől délre fekvő Iching közelében volt ez a település, hiszen erről a területről érkeztek a Dél-Dunántúlra telepesek.

26 A következő iparcsoport a magyar szabó volt. A három mester - már csak iparáguknál fogva is - a haza fia volt, de közülük egyik sem tolnai születésű, Kalocsáról, Rohoncról és Székesfehérvárról érkeztek ide. A három fazekas közül az egyik azonban cseh földről (Bohoemia) jött, mint írták: Pudveisz helységből származik, ahol mesterségét is tanulta. Ezt nem volt nehéz azonosítani, Budweis, a mai Ceske Budejovic-cal azonos és a középkori Csehország déli részén feküdt, ma is ott van.

27 Itt érdemes felfigyelnünk arra, hogy a mester Tolnára a Szerem megyei Hókról (Újlak) érkezett 8 évvel előbb, vagyis 1778-ban. A tolnai céhbejegyezték be, noha senki sem hívta, de úgy tűnik, volt bőven munka egy harmadik fazekas számára is. Budweisz mint tanulási hely Tolna több mesteremberénél is szerepel. Három kötélverőt találunk ekkor Tolnán, s közülük kettő érkezett idegen földről: Joannes Schreder Morávia Unterviszterling nevű települését nevezi meg születési helyeként. Mesterségét is itt tanulta. Tolnára 24 éve érkezett a Bánátból, 1762-ben. A másik idegen földről érkezett Csehországot nevezi meg származási helyeként, amelynek Stockonauer nevű településről jött. Mesterségét is itt tanulta.

28 38