Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Kováts Jenő: Napló (1944-1946) • 199

hogy a Budapestről kitelepített 3. és 4. éves állatorvostan-hallgatók és szigorló állatorvosok közé csöppentem. Utóbbiak közt megtaláltam kedves barátomat, volt szobatársamat, Magyari Jenőt is. Megindulva borultunk egymás nyakába. A következőket tudtam meg: egy 1944 novemberében kelt rendelkezés alapján, december közepén az állatorvosi, orvosi, gyógyszerészi és műszaki karokról a professzori kar egy részével nyugatra telepítették a két utolsó évfolyam hallgatóit és a szigorlókat azzal az indokolással, hogy Budapesten a város ostroma miatt nem biztosítható a zavartalan egyetemi oktatás. Itt meg kell állni egy pillanatra és időben ugrunk előre 44 évet. 1988júniusában a budapesti Állatorvostudományi Egyetem hivatalos látogatást tett többek között a bécsi Állatorvostudományi Egyetemen is. Ennek során a bécsi rektor (Prof. Dr. 0. Schaller) és a budapesti rektor (Dr. Kovács Ferenc akadémikus) felkértek, hogy a magyar állatorvostan-hallgatók kitelepítésével kapcsolatoskörülményeket, bécsi tartózkodásukat, onnan történő menekülésüket, német- és franciaországi kálváriájukat, majd hazatérésüket egy tanulmányban dolgozzam fel. E cél érdekében alapos tanulmányokat végeztem a bécsi és pesti Allatorvostudományi Egyetem levéltárában, számos résztvevőt személyesen vagy levélben megkerestem, meglátogattam a hallgatók észak-bajorországi menedékhelyét stb. Értékes dokumentumok, beszámolók, fényképek kerültek elő, végül is a tanulmány közel 100 oldalasra sikerült. Ebből most néhány részletet idézek. „A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium annak érdekében, hogy az állatorvosképzést Budapest ostroma alatt is folytatni lehessen, a 9800/1944. sz. rendelkezésére hivatkozással elrendelte a 3. és 4. éves hallgatók Németországba telepítését és részükre ott rövidített tanfolyam tartását. A tanári kar tiltakozása hiábavalónak bizonyult. Vita tárgyát képezheti, hogy a kitelepítés elrendelésének a gondolata a nyilas kormánytól származott-e, ez esetben elfogadható a Budapest ostromára való hivatkozás vagy még a Horthy időszakra vezethető vissza. Ez utóbbi lehetőségre utal a Bécsi Allatorvostudományi Egyetem Levéltárában talált 11691 1944. rektori sz. ügyirat, melyet a Birodalmi Állatorvosi Kamara elnöke 1944. december l-jén a bécsi Állatorvosi Főiskola rektorához intézett. Ebben a levélíró 120 magyar állatorvostan-hallgató kitelepítésével kapcsolatban hivatkozik az ügyben már 1944. szeptember 18-án és 1944. október 7-én kelt átiratokra. Mindkét hivatkozott átirat tehát még 1944. október 15., tehát a Horthy-kiáltvány előtt kelt. Ez arra enged következtetni, hogy a kitelepítés gondolata még a nyilasuralom előtti időkből származik. Nehezen is képzelhető el, hogy a nyilas hatalomátvételtől a kitelepítésig eltelt párhetes időszak elegendő lett volna a kitelepítés megszervezésére, a fogadó hely kijelölésére, előkészítésére stb. Mindenesetre a kitelepítési akció a jövő szakembereinek a mentését célozta. A kiutazók közül a Budapesten tartózkodók, valamint a tanszemélyzet SAS-behívót kaptak, a vidéken tartózkodók rádión és újságból szereztek tudomást az utazási kötelezettségről. A kitelepítés elrendelése megjelent a Dékáni Hivatal hirdetőtábláján is. A katonai behívó nyilvánvalóvá tette, hogy a részt232