Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése • 5

ispántól. Az egyes uradalmakban pedig kasznár látta el a gazdatiszti teendőket is. A számtartó és a kasznár kisegítője a ranglétra alsó fokán álló írnok volt.

46 A gazdaság működőképességét és mutatóit a családi levéltárban megmaradt XVIII-XIX. századi komplett számadások alapján elemezhetnénk, de a jelen dolgozat keretei ezt nem teszik lehetővé. Gazdálkodásukat úgy összegezhetnénk, hogy a család képes volt áttérni a kevésbé jó minőségű földjein, szinte mostoha körülmények között, a tőkehiány ellenére okszerű, korszerű művelésre. A birtok jövedelmezőségét szem előtt tartó birtokigazgatásuknak és öröklési szokásaiknak köszönhették, hogy a vagyoni helyzetüket sem az 1848-as forradalom, sem a jobbágyfelszabadítás nem rendítette meg, és a zavartalan birtoklásuk 1945-ig tarthatott. Mentalitás A családtörténet, a birtokszerzés, a birtoklás kapcsán beleütköztünk a família házasodási és társaséletének szokásaiba, a mentalitás problematikájába. A mentalitás gondolkodásmódot, életfelfogást, lelki alkatot közvetít számunkra, mindazt, mi közös egy kisebb vagy nagyobb csoportban. A mentalitástörténet megközelíthető a kultúra oldaláról és a kapcsolatrendszerek feltárásával. A kapcsolatrendszerek előbb elfogadott szokások, majd írott jogszabályok alapján működtetik a társadalmat. A történetírásunk a társadalomtörténet tárgykörébe tartozó rétegek, foglalkozási csoportok, különféle etnikumok stb. egymás közti kapcsolataival behatóbban foglalkozott, de kevesebb figyelmet szentelt a kisebb egységek, a családok és a rokonsági viszonyok kutatására. A házasságok, a szimbolikus rokonság (keresztszülők), az örökösödési rend változásai, a fiúgyermekek pályaválasztása, az összetartozástjelentő tudat alakulása a családtörténetből tetten érhető.

47 Az eredmény pedig kivetíthető egy-egy nagyobb közösségre. A középbirtokos réteghez tartozó Sztankovánszky család házasságai alapján kísérletet teszünk néhány, a rokonsági viszonyokat alakító elem megfogalmazására. A nemesség a család fogalmán nem csupán az apa, anya és a gyerekek együttesét értette, hanem számára a családot a közvetlen és tágabb rokonság köre jelentette. A nemesi família a közös őstől mindkét nembeli ágon leszármazó utódok hálózata, leányágon, vagy anyai ágon számos különböző nevű családot is magába foglalt. A családokat a birtokjog kapcsolta össze, és egyben ez biztosította a genealógiai és vagyoni folytonosságot. A kapocs nem volt egyöntetűen szoros. Szilárd összetartozásról a föld osztatlan birtoklása esetén beszélhetünk, amelyre örökségképpen igényt tarthattak a leszármazók. Az egyik ág számára kedvezőbbek az egzisztenciális és szociális feltételek, mint a másiknak.

48 21