Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Szitkovics Sándor: Fejezetek a Tolna megyei malmok történetéből • 145

108. Kimutatások a Tolna megyei malmokról. 1957. június 30. Baranya m. GMV irattára. (A Baranya m. GMV-nél található adatok előkeresésében Kresz Ottó ny. műszaki ig. h. adott segítséget.) 109. Uo. 110. Dr. Kirsch János i. m. 111. Skuta József közlése. 112. TML Újdombóvár közigazgatási kirendeltség iratai 441/1948. 113. Dr. Kirsch János i. m. 114. Uo. 115. Tolna m. MTV szöveges mérlegbeszámolója 1965. évről. 116. Tolna m. MTV szöveges mérlegbeszámoló 1962. 117. Kimutatások a malmok őrlőképességéről, 1962. Tolna m-i GMV irattár. 118. A Pénzügyigazgatóságok által készített 1942. évi malomösszeírás adatai. Az összeírás 28,9 ill. 34,8% kapacitáskihasználást mutat ki aszerint, hogy 300 illetve 250 munkanappal számol. A korábban említett 1942. évi gyáripari statisztika 47%-os kapacitáskihasználást közöl - de a megye 30 legnagyobb malmára vonatkozóan. 119. A szabadtéri tárolás első megoldása: oldalfalak terménnyel töltött zsákokból, fenék és te­tő kátránypapírból. Később betontéren, pallódeszka fallal készültek, ponyvaborítással. 120. Tm. MTV szöveges mérlegbeszámoló 1962. évről. 121. A leggyakoribb megoldás pl. almolnár és hengerőr helyett csak hengerőr, aki elvégzi az almolnári teendőket is. 122. A q (métermázsa) és a vg (vagon) már nem használatos mértékegységek, helyettük ma 100 kg-ot és 10 t-t használjuk. Az összehasonlítás érdekében a dolgozatban végig a régit használjuk. 123. Az első mobil gépek 30-40 q órateljesítményével szemben a T. jelű német szállítószala­gok és gabonafelszedők 150-200 q/óra teljesítményűek. 124. Tolna m. GMV Szöveges mérlegbeszámoló 1962. A továbbiakban a mérlegbeszámolókból vett adatokat nem jelezzük. 125. Varga János: Napirenden a munka- és üzemszervezés. Malomipar és Terményforgalom 1972. 4. sz. 121. oldal. 126. A Tolna m. GMV személyzeti osztály adatai. 127. Dr. Kirsch János i. m. 128. A beruházást pótló tevékenységek elnevezése „szakmai zsargonban". 129. A csúszózsalus kivitelezési módnál az egész silótömböt egyszerre készítik úgy, hogy a zsaluzatot megfelelő támszerkezettel folyamatosan emelik, az emelés mértékében szere­lik össze a betonvasakat, folyamatosan töltik a zsaluzatot a betonnal és folyamatosan tö­mörítik. A csúszózsalu óránként 5-10 cm sebességgel halad fölfelé, megállni vele mind­addig nem szabad, míg a 30-35 m magas silótorony el nem készül. Gabonaipari Kézikönyv, Budapest, 1970. 1. kötet, 579. o. 130. A malomipari technológia szigorú összhangot követel a technológia egyes elemei közt: hergerhossz, rovátkaadatok, szitafelület, suták lyukmérete stb. Ezek együttes változtatá­sa nélkül nem lehetett lényeges teljesítménynövelést elérni. 131. A Marx családnév gyakori volt Tolna megye malomiparában. 1828-ban Berekalján, 1863­ban Bonyhádon, később Tevelen, Dőrypatlanban, Hanton találunk Marx családnevű molnárt. Volt egy Marx nevű molnár Püspöknádasdon is. 132. A dombóvári malom sok kitűnő dolgozóját nincs módunkban felsorolni. Legyen repre­zentánsuk a népszerű almolnár. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom