Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Cserna Anna: A Sztankovánszkyak birtokszerzése • 5
tett, aki majorsági földeket alakított ki, az önellátás fokán átlépett, árutermelő szándékkal gazdálkodott a hivatali pálya mellett. Az allodiális gazdálkodáshoz szükség volt a földesúr közvetlen irányítására. 32 A második nemzedék ismét költözött a gazdaságilag már konszolidálódott birtokra, és személyesen intézte a birtok ügyeit. Sztankovanszky Pálra várt a család gazdasági hátterének a megszilárdítása és a tolnai kapcsolatok megalapozása. Mocsáry Lajos foglalta össze legtömörebben a beilleszkedő birtokos törekvéseit: „Aki nálunk birtokot vesz, asszimilálni törekszik magát környezetével, ismeretség után jó szomszédság, barátság, atyafiság fejlődik.'* 3 Sztankovanszky Andrásnak három gyermeke volt: Pál, Jusztina és Judit. Jusztina Perczel Tamáshoz ment nőül és a Tamás-ág megalapítója lett. A Perczelek Bonyhád környékén ekkor 17 500 holdat mondhattak magukénak. 34 Az egyik legnagyobb birtokos és a vármegyei közigazgatást is kézben tartó családdal kerültek szoros kapcsolatba, s ezzel a megye legelőkelőbb körei és hivatalai nyíltak meg előttük. Sztankovanszky András fiát, Pált taníttatta, hivatalnoknak és gazdálkodónak nevelte. Jól kigondolt stratégia alapján a fiú a hivatali pályáját már Tolnában kezdte. Előbb a simontornyai járás főszolgabírójaként működött, majd élete utolsó évében helyettes alispánná választották. 1752-ben feleségül vette Bezerédj Klárát, és végleg megállapodott a megyében. A Bezerédjek szerdahelyi ágából házasodott és ezen a vonalon jött létre sógorság a Dőryekkel, Gindly ékkel. Gindly Orbán kereskedelmi, hadiszállítói tevékenységéből gyűjtötte a vagyonát. A birtokadomány a leányágra is kiterjedt, így a leányági házasságokkal több család vált birtokossá a Gindlyek 20 000 holdjából. A Dőryeket szintén a legkorábbi birtokszerzők között találjuk. Dőry László királyi ágens volt a haditanácsnál. Elegendő pénzzel és kitűnő kapcsolatokkal sem tudta kieszközölni a birtokadományt. Különböző pénzügyi tranzakciókkal végül is vásárolta a 20 000 holdas 12 faluból, pusztából álló javait, amelyre csak 1748-ban nyert királyi hitelesítést. 35 Bezerédj Klára zalai örökségével kb. 236 holddal nőtt a családi vagyon. A Bezerédj lányokat az ukki szántókkal, házzal és az edericsi, bácsi szőlőkkel elégítették ki 1/4-1/4 részben. 36 A házasságot követően 1754-ben Sztankovanszky Pál nemességének kihirdetését kérte a maga és utódainak nevében Tolna és Baranya vármegyékben. 37 Ezzel mindkét megye egyetemének elfogadott tagjai sorába lépett. A család nagy birtokszerző korszaka lezárult, a történetük alakulásában a birtoklásuk és a birtokigazgatásuk érdemel figyelmet. A birtokokon a testvérek 1768-ig közösen gazdálkodtak. Ekkor Pál és Jusztina fele-fele arányban megosztották Kajdacsot, a megyén kívül eső jószágok Pált illették meg. Ebből az osztályból Judit testvérük már kimaradt. Egyetlen magyarázat lehet erre, hogy nem ment férjhez, családot nem alapított, de felfogható tudatosan megtervezett védekező mechanizmusnak a családi vagyon érdekében. 15