Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117
öreg titánt, a múlt század legmerészebb, legforradalmibb újító zeneköltőjét, akit már nem értettek meg kortársai és zeneköltői nagyságára csak a mi századunk ébredt rá. Meg kell ismerni azt a pedagógust, aki a tanítványok nemzedékeit nevelte ingyen, és nem utolsósorban szólni kell zeneírói, esztétikai munkásságáról is. A Liszt Ferenc Társaság tagjai a zeneiskola tanárai és a város legáldozatkészebb zenebarátai. Forrai Miklós a társaság főtitkára erkölcsi támogatásával adott rangot a szekszárdi csoportnak és tette lehetővé, hogy ma már szervezett, rendszeres Liszt-kultusz él a városban és gazdája minden rendezvénynek, amely a hagyományok folytatását szolgálja. Immár két évtizede évente 4-5 klubnapot tart a csoport, neves előadókkal és élő zenei bemutatókkal. Saját munkatervében rögzíti az egy évre szóló programjait, melyek között olyan hosszabb távú célkitűzés is szerepel, mint pl. a Liszt-szobor felállítása és a Szekszárdi mise bemutatása. A mű Augusz Antal kérésére készült az újvárosi r.k.templom felavatására (1868), de különböző okoknál fogva, ahogy Hadnagy Albert említette tanulmányában olvasható, Szekszárdon még sohasem hangzott el. Ez a balcsillagzat alatt született zenemű 110 évet várt, hogy elhangozzék abban a városban, amelynek készült. Korábban is voltak kísérletek a bemutatására, de ezek részben anyagi okok miatt meghiúsultak. A Budapesti Kórus 1978-ban, Augusz Antal halálának 100. évfordulóján műsorán tartotta a misét és nemes gesztussal fölajánlotta, hogy Szekszárdon tiszteletdíj nélkül előadja. A kórus Liszt Ferenc-csoportja még ötezer forintot is felajánlott a költségek fedezésére. Fizettek azért, hogy Szekszárdon énekelhessenek. A társaság szekszárdi csoportjának másik fő célkitűzése egy Liszt-szobor felállításának szorgalmazása volt. 1978-ban az MSZMP is támogatta ennek megvalósítását egy széles körű társadalmi összefogással. A városi tanács anyagi és erkölcsi segítséget ígért. Amikor azonban a közadakozás céljára csekkszámlát kellett volna nyitni, a bürokrácia valóságos dzsungelébe tévedve kis híján elakadt a terv. Ifj. Bartók Béla volt az első adakozó, aki 5000 forintot utalt át. A társaság szekszárdi csoportja egy emlékhangverseny tiszta bevételét fizette be erre a célra, Farkas Pál szobrászművész pedig 150 emlékplakettet készített, amely darabonként 500 forinttal gazdagította a szoboralap számláját. Borsos Miklós szobra ma ott áll az Augusz-házra tekintve, abban a parkban, ahol a mester oly szívesen sétálgatott. 16 A Magyar Rádió 1976-ban meghirdette a „Liszt és kora" országos zenei versenyt az ország középiskolái részére. A Garay János Gimnázium növendékei kötelességüknek érezték a versenyen való részvételt. A többfordulós műveltségi vetélkedőn a szekszárdi gimnázium háromtagú csapata nyerte a 100000 forintos első díjat és amit nem lehet forintban kifejezni, azt az erkölcsi diadalt, amit az ország nyilvánossága előtt aratott. A zeneiskola beszerezte a szükséges partitúrákat, kottaanyagot és kötelességének tartotta a diákok felkészítését. A verseny igazi hősei természetesen a csapat tagjai: Boda Gabriella, Fritz Gabriella és Fenyvesi János a Garay gimnázium III. osztályos növendékei és a zeneiskola tanulói voltak, akik féléves igen ke131