Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

a felfogóképességük jobb a nyelvi teljesítményük stb. Kokas Klára különböző vizsgálatokkal bizonyította, hogy a zenei nevelés nyomán átterjesztő (transzfer) hatás mutatkozik, eredménye a tárgyak, képességek sokaságára sugárzik szét. A zenetanár kezében olyan lehetőség van, ami egy csoportos énektanárnak nem adatik meg, mert az órán az egyéni haladás tempójához a legrugalmasabban lehet alkalmazkodni. A zene tudat alatt hat az ösztönökre, de a tudatot is befolyásolja. Akaratunk ellenére képes befolyásolni közérzetünket, tudatformáló hatását pedig főleg a legkisebbeknél érzékelhetjük. A ritmus és a dallam ismétlődése, a zenében megtalálható rend és következetesség akkor is formálja, alakítja tudatukat, amikor a szavak értelmével jelentésével még nincsenek tisztában. Fejleszti az ügyességet, az önuralmat, az akaratot, a kitartást, az emlékezetet, a megkülönböztető és ítélőképességet. „A zene mindennel kapcsolatban van, ami egyszerre „humán" és „reál" - írja a kérdésről ifi. Sapszon Ferenc. A zene a szív nyelve és az ember alapvető megnyilvánulása. Képes arra, hogy az emberi lélek mozgatóerőit megelevenítse, jó irányba terelje. A művészi igényű zenei tevékenység az embert átalakítja. Kutatók, bölcselők igazolták, hogy mással nem pótolható fejlesztő hatása az élet minden területén érvényesül. "

7 Közművelődés A zeneiskola négy évtizedes története szorosan összeforrt a város, sőt az egész megye zenei életével. Sokirányú zenei ismeretterjesztő és közművelődési tevékenység bontakozott ki. Kezdettől fogva hatott az a felfogás, hogy egy vidéki városban a zeneiskola nemcsak a zenepedagógia műhelye, hanem egyben központja a város zenei életének. Szekszárdon nem bezárkózás, hanem nyitottság jellemezte és jellemzi ma is. Eredményesen igyekezett kilépni az életbe és kisugárzó hatását minél szélesebb körben érvényesíteni. Sokoldalú társadalmi és közéleti tevékenységet fejtett ki. A tantestület tagjai hangversenyeken mint szólisták léptek fel, zenei ismeretterjesztő előadásokat vállaltak, újságcikkeket írtak, zsűriztek, kórustalálkozókon zongorakíséretet láttak el. Mindenhol ott voltak, ahol zenére, műsorra volt szükség. Rövidesen a növendékek is a muzsika követei lettek. Pl. az 1960/61-es tanévben a következő szereplésekre került sor: 10 bérleti hangverseny a TITel közös szervezésben, 14 növendékhangverseny, 26 úttörőzenekari fellépés, 37 műsor társadalmi szervezetek, intézmények kérésére. Felkészítés a keszthelyi Helikon Diáknapokra, az országos kamarazenei fesztiválra, a városi, a járási és a megyei kulturális seregszemlékre. A zongora- és az énektanszak növendékei jártak az élen, majd amikor 1957-ben Véghelyi Miklós vezetésével megalakult az úttörő-fúvószenekar, ők is egyre többet hallattak magukról. Később ez a zenekar annyira népszerű lett a városban, hogy egymaga évi 50-60 szereplést jegyzett. Véghelyi Miklós kezdetben rendkívül sokoldalúan minden fúvós hangszert tanított és szervezte, irányította zenekarát (1957-től 124