Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

Füzessy Zoltánné, Erzsi néni kitűnő muzsikus volt, remek kamarapartner. Bölcs megadással viselte a kollégák évelődéseit, humoros történetei pedig legendákká váltak. Annyira szeretett tanítani, hogy még vasárnapokon is a lakására hívta a növendékeit, mert kevesellte az órarendben kiszabott időt, amit rájuk fordíthatott. Polgár Margit fiatalos lelkesedéssel csöpögtette növendékeibe a muzsika szeretetét. Nevezetes képessége volt, hogy az első látásra (príma vista) tempóban leolvasott minden elérakott kottát. A városban megfordult neves művészeket szinte próba nélkül kísérte. Akik ismerték magasrendű emberségét, tudták, hogy egész élete a másokért való szolgálatban telt el. Életének utolsó percéig tanított. Sántha Jenőné, Erzsi néni volt a központ, aki a lakását áldozta fel, hogy legyen a zeneiskolának főhadiszállása. Ma is emlékezetes az a Liszt-etűd, amellyel a tanári hangversenyen tündökölt. Mindenre volt ereje és energiája, amivel a közös célkitűzéseket segíteni tudta. Varga Józsefné rövid idő alatt a szolfézs tanszék vezető egyéniségévé vált. Megszállott apostolként terjesztette és terjeszti még ma is a kodályi tanítást. Állandóan képezte magát. Egész élete példa arra, hogy a szakmát, a hivatást holtig kell továbbfejleszteni. Az ő kezdeményezésére indította az iskola a megyei szolfézsversenyeket és ért el országos szinten is jelentős eredményeket. Dr. Takács Lászlóné először csak óradíjas nevelőként tanította az előképző csoportokat. Nem lévén üres tanári állás, az előképzős csoportok vezetése mellett a gondnoki munkakört is elvállalta. Az óráin olyan szeretetteljes légkört tudott kialakítani, annyira értette a gyerekek nyelvét, hogy meghatározó szerepet töltött be növendékei életében. Ez a jó légkört teremtő különleges képessége átsugárzott az egész tanári karra. Mint a hangversenyek jegy árusa, minden bérletest ismert és sok új zenebarátot szerzett. Óradíjas nevelőként kapcsolódott be a testület munkájába Paálné Falus Edit énektanárnő, aki Budapestről utazott rendszeresen és nagy ambícióval építette a magánének tanszakot. Rövid idő után már országos fesztiválokon is sikeresen szerepeltek a növendékei. A kezdő zeneiskola kosztümös, díszletes Mozart-operát is bemutatott tanítványaival. Ugyancsak óradíjas nevelőként kezdte a munkáját Bodonyi Ferenc, aki sokoldalúságával tűnt ki. Tanított hegedűt, csellót, bőgőt és zeneelméletet. A zeneiskola megjelenése és a kulturális igény emelkedése addig nem tapasztalt mértékben növelte a zenét tanulni kívánók számát. Már a következő évben 178 új növendék jelentkezett felvételi vizsgára, de helyhiány miatt csak egy kis töredékét lehetett felvenni. Ilyen körülmények között még jó néhány évig szükség volt a zenepedagógus-munkacsoport működésére, ahová az állami zeneiskolába fel nem vett tanulók jelentkezhettek. A szekszárdi munkacsoportnak kitűnő kezdeményezései voltak. Pl. zeneóvodát működtetett, amelynek a zeneiskola adott helyiséget. Ezt a kodályi nevelési koncepcióba szervesen illő és népszerű vállalkozást azonban közegészség122