Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117

Füzessy Zoltánné, Erzsi néni kitűnő muzsikus volt, remek kamarapart­ner. Bölcs megadással viselte a kollégák évelődéseit, humoros történetei pe­dig legendákká váltak. Annyira szeretett tanítani, hogy még vasárnapokon is a lakására hívta a növendékeit, mert kevesellte az órarendben kiszabott időt, amit rájuk fordíthatott. Polgár Margit fiatalos lelkesedéssel csöpögtette növendékeibe a muzsi­ka szeretetét. Nevezetes képessége volt, hogy az első látásra (príma vista) tempóban leolvasott minden elérakott kottát. A városban megfordult neves művészeket szinte próba nélkül kísérte. Akik ismerték magasrendű ember­ségét, tudták, hogy egész élete a másokért való szolgálatban telt el. Életének utolsó percéig tanított. Sántha Jenőné, Erzsi néni volt a központ, aki a lakását áldozta fel, hogy legyen a zeneiskolának főhadiszállása. Ma is emlékezetes az a Liszt-etűd, amellyel a tanári hangversenyen tündökölt. Mindenre volt ereje és energiája, amivel a közös célkitűzéseket segíteni tudta. Varga Józsefné rövid idő alatt a szolfézs tanszék vezető egyéniségévé vált. Megszállott apostolként terjesztette és terjeszti még ma is a kodályi taní­tást. Állandóan képezte magát. Egész élete példa arra, hogy a szakmát, a hi­vatást holtig kell továbbfejleszteni. Az ő kezdeményezésére indította az is­kola a megyei szolfézsversenyeket és ért el országos szinten is jelentős ered­ményeket. Dr. Takács Lászlóné először csak óradíjas nevelőként tanította az elő­képző csoportokat. Nem lévén üres tanári állás, az előképzős csoportok ve­zetése mellett a gondnoki munkakört is elvállalta. Az óráin olyan szeretettel­jes légkört tudott kialakítani, annyira értette a gyerekek nyelvét, hogy meg­határozó szerepet töltött be növendékei életében. Ez a jó légkört teremtő kü­lönleges képessége átsugárzott az egész tanári karra. Mint a hangversenyek jegy árusa, minden bérletest ismert és sok új zenebarátot szerzett. Óradíjas nevelőként kapcsolódott be a testület munkájába Paálné Fa­lus Edit énektanárnő, aki Budapestről utazott rendszeresen és nagy ambíció­val építette a magánének tanszakot. Rövid idő után már országos fesztiválo­kon is sikeresen szerepeltek a növendékei. A kezdő zeneiskola kosztümös, díszletes Mozart-operát is bemutatott tanítványaival. Ugyancsak óradíjas nevelőként kezdte a munkáját Bodonyi Ferenc, aki sokoldalúságával tűnt ki. Tanított hegedűt, csellót, bőgőt és zeneelméletet. A zeneiskola megjelenése és a kulturális igény emelkedése addig nem tapasztalt mértékben növelte a zenét tanulni kívánók számát. Már a követke­ző évben 178 új növendék jelentkezett felvételi vizsgára, de helyhiány miatt csak egy kis töredékét lehetett felvenni. Ilyen körülmények között még jó néhány évig szükség volt a zenepedagógus-munkacsoport működésére, ahová az állami zeneiskolába fel nem vett tanulók jelentkezhettek. A szek­szárdi munkacsoportnak kitűnő kezdeményezései voltak. Pl. zeneóvodát működtetett, amelynek a zeneiskola adott helyiséget. Ezt a kodályi nevelési koncepcióba szervesen illő és népszerű vállalkozást azonban közegészség­122

Next

/
Oldalképek
Tartalom