Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)
Husek Rezső-Kaczián János: A szekszárdi zeneoktatás és hangversenyélet négy évtizede • 117
ványainak lelkes csapatával, 1950-től bámulatosan rövid idő alatt olyan zeneiskola-hálózatot épített ki egy háborút vesztett, szegény országban, amely joggal vívta ki az egész világ csodálatát. Először a nagyobb városokban, majd ott, ahol a helyi vezetők ezt kezdeményezték. Szekszárd igényelte a zeneiskolát. Tudunk olyan zeneiskolákról, ahol szívós kitartással kérték az államosítást, mert ez jelentette a biztos megélhetést, a magas tandíjak eltörlését. Szekszárdnak gazdag hagyományai vannak a zenei élet terén. A Szekszárdi Dalárda 1833-ban alakult meg, Séner János hozta létre negyedmagával. Kórussá terebélyesedve, kisebb-nagyobb megszakításokkal több mint száz évig fogta egybe a dalos kedvű férfiakat, utoljára Németh Gyula evangélikus lelkész keze alatt. De ismert volt a Törekvés Dalkör, a református dalárda és a Szekszárdi Zene Egyesület is, ez utóbbi címerében az alapítás éve 1928. Emlékezetesek a városunkban Liszt Ferenc látogatásai. 1846-ban a megyeházán koncertezett, a többi látogatása alkalmával is (1865,1870,1876) valóságos fesztiválvárossá alakult Szekszárd. Növendékei, pályatársai seregesen követték őt ide - négy látogatása közül három alkalommal itt ünnepelték a születésnapját - és vége-hossza nem volt a koncerteknek, ünneplésnek. Levéltári adatok vannak arról, hogy Apponyi Antal már 1815/16-ban iskolát létesített Hőgyészen, elsősorban az egyházi zene tanítására. Zenekart és kórust is fenntartott a környező településekről toborzott növendékekből. A Liszt első szekszárdi vendégeskedésekor (1846) felavatott városháza alapító okmánya zeneiskolát is említ. 4 A II. világháború előtt Gráber Lajos kapott engedélyt Szekszárdon magán zeneiskola alapítására, amelyben olyan kitűnő kollégák tanítottak, mint pl. a Kotányi nővérek és R. Bogdán Edit, aki a háború után is folytatta a tanítást. A már említett, Sántha Jenőné által szervezett Szekszárdi Zenepedagógus Munkacsoport 1949-ben alakult meg, tagjaira - Füzessy Zoltánné, Polgár Margit és Varga Józsefné - épült az 1955-ben alapított Szekszárdi Állami Zeneiskola. Amikor létrejött ez a művészetoktatási intézet, az országnak még csak 19 állami zeneiskolája volt. Az iskola létesítésének körülményeiről Fasang Árpád, a Népművelési Minisztérium művészet-oktatási osztályának vezetője egyik szekszárdi látogatása alkalmával mesélte el a következőket: „1954. július l-jén léptem be a minisztériumba... Nyomban hat új zeneiskola létesítését javasoltam. Ezek: Komló, Oroszlány, Salgótartján, Jászberény, Orosháza és Szekszárd. Vagyis három bányász- és három parasztvárosban. Két megyében - Nógrádban és Tolnában - egyáltalán nem volt állami zeneiskola... A javaslat megtárgyalására 1954 szeptember elején került sor. Ezen a tanácskozáson csak a miniszter, a miniszterhelyettesek és az ügyben érdekelt osztályvezető vett részt. En két pontban voltam érdekelt, az egyik a Zeneművészeti Főiskola beiskolázása... Mit képzel maga - marasztalta el a miniszter Fasangot - lopjuk mi az ország pénzét, hogy egyszerre hat új zeneiskolát kér? Nem lenne elég szerényen egy-két zeneiskolával beérni? Azt megértem, hogy Orosházán, Salgótarjánban legyen zeneiskola, - akart segíteni a miniszterhelyettes - de egy olyan kulákhelyen, mint Szek119
