Tolna Megyei Levéltári Füzetek 4. Tanulmányok (Szekszárd, 1994)

Durgonicsné Molnár Erzsébet: Tolna vármegye agrárkultúrájának eszmei veszteségei a második világháború következtében • 83

gelit és útravalót kellett adni. Volt olyan nap, hogy a leszállók száma elérte az 1500 személyt. Erre jönnek vissza az elhurcolt emberek ezrei. Ezek hol hivatalosan kérnek ennivalót, hol meg önkényesen vesznek el élelmiszert és a vonakodókat még meg is fenyegetik, illetőleg erőszakoskodnak velük. 1944 nyarán az ellátatlanok száma 860 volt. ...A rendelet végrehajtása az éhező és eddig is hiányosan táplált gyermekek és munkások számát nagy mértékben növelné és ez a tény súlyos bajok kútforrása lehet... "

25 Az előző példák is szemléltetik az élelmezési gondokat. A hiány mellett az elégtelen kalóriaérték és a nem megfelelő tápanyag-összetétel is kihatott a lakosság munkaerejére, munkakedvére. A legyengült szervezet nem tudott kitartóan munkát végezni, de nem tudta megfelelően munkaerejét sem reprodukálni. A hiányosan táplált szervezetet a betegség is könnyebben ledöntötte. A fizikailag legyengült, kisebb teljesítményt nyújtó munkás kevesebb bért kapott, ez sem sarkallta több és jobb munkára, végeredményben a munkakedv, a munkamorál is csökkent. Tetézte ezt a létszükségletükhöz elengedhetetlen cikkek hiánya, beszerzésük bonyolultsága, az eluralkodó feketekereskedelem, az ügyeskedők meggazdagodása, az alacsony terményárak, a fokozódó infláció, a munkabérek ugrásszerű növekedése, az újabb és újabb beszolgáltatási-jóvátételi kötelezettségek. Még a háború utáni évek aszályos időjárása is ellenük volt. Hangulatukról az alábbi sorok tanúskodnak: „Elkeseríti a gazdákat az a körülmény is, hogy a jóvátételt úgyszólván teljesen a termelőknek kell kiizzadni.... Minden terményüket, állataikat potom áron veszik igénybe, de semmit sem juttatnak nekik ipari szükségletekből terményeikhez mért arányos áron. Nincs már bennük ambíció, a munkakedvet kiölték belőlük, kedvetlenül készítik elő az őszi vetésekhez a talajt és legfeljebb csak annyit, amennyire magának és családjának élelemszükséglete kívánja. "

26 Az ország mezőgazdasági termelése a háború előtti 52%-át érte el. Tolna vármegye vetésterülete és termelési eredményei jelentősen csökkentek, úgyszintén állatállománya. Őszi és tavaszi vetésterületek nagysága

27 1943/44. évben 1944/45. évben kat. hold 1. Őszi búza 111562 41200 2. Tavaszi búza 604 165 3. Rozs 26669 15217 4. Őszi árpa 9359 8000 5. Tavaszi árpa 15875 15236 6. Zab 24615 22534 7. Tengeri 97840 118604 8. Burgonya 18474 22356 9. Cukorrépa 2946 1300 10. Takarmányrépa 8194 9000 100