Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

35. Az Est, 1939. máj. 27. sz. „Perczel Béla nyílt levele Tolna megye választóihoz Igen tisztelt Választóközönség! Amíg az előttünk álló országgyűlési képviselőválasztás Tol­na vármegye négy egyéni kerületében csupán pártpolitikai alapon álló harcokat váltott ki, amelyekben a Magyar Élet Pártjának jelöltjei mind különböző ellenzéki pártok jelöltjeivel küzdenek meg a mandátumért, addig az ötödikben, a bonyhádi választókerületben egészen más természetű harcot folytatunk. Itt az igazán a magyar életért lelkesedő és a magyar ál­lameszméhez hűséggel ragaszkodó választópolgárok pártállásukra való tekintet nélkül kö­zös táborba sorakoznak dr. Klein Antal kisgazdapárti jelölt oldalán, hogy ezt a kerületet is megmenthessék az igazi magyar életnek, azzal a jelölttel szemben, aki bár a MÉP hivatalos jelöltje, nemcsak hogy semmi érdekközösséget nem vall, de programbeszédében az őt köpö­nyegforgatással vádolóknak nyíltan odamondotta, hogy neki mindig csak egy köpönyege volt: a német köpönyeg. Igen tisztelt Választóközönség! Mélyen elszomorítóak azok a tapasztalatok, amelyeket ezen választási harc folyamán egyes németajkú községekben szerezhettünk, s amelyek most már minden kétséget és félreértést kizáróan mutatják azokat a pusztításokat, amelyeket derék, józan és mindig megbecsült sváb testvéreinknek a magyar állameszmétől és a magyar állam­hoz tartozó hűségtől való eltérítése terén legnagyobbrészt idegenből jött lelkiismeretlen izga­tók elvégeztek. De ezek a tapasztalatok egyszersmind mindennél hangosabb vészkiáltási a fenyegetett magyar ügynek, mely vészkiáltásokat a kerület határain túl is az egész vármegye, sőt az egész ország közönségének meg kell hallania. A nekünk vetett kesztyűt felvettük, a harcot a magyar ügy diadaláért minden törvényes, min­den megengedett eszközzel folytatjuk. Biztosra vesszük, hogy győz a jobb belátás, és a kerü­letnek magyar érzésű közönsége, a magyar nemzeti érzésű németajkúakkal egyesülve, méltó választ fog adni a lelkiismeretlen izgatók földalatt végzett aknamunkájára. Mégsem tudjuk pontosan megállapítani, hogy mennyire szívódott fel már a méreg a megtévesztett németajkú testvéreink lelkében, és a május 29-én elkövetkező szavazás a megtépázott, sok viharon és veszélyen átmentett magyar ügy kálváriajárásának nem válik-e újabb stációjává. Ha ez bekövetkeznék, úgy nemcsak nekünk, de az egész vármegye magyarul érző közönségé­nek szüksége van arra, hogy igaz ügyünk zászlóvivője, dr. Klein Antal, aki ennek a jelentő­ségteljes kérdésnek egész komplexumát a legjobban ismeri, aki rendelkezik a szükséges helyi ismeretekkel, aki a németajkúaknak példát adott arra, hogyan lehet az óhazához való ragaszkodást a magyar államhűséggel összeegyeztetni, a parlamentbe bekerüljön. Ennek akkor más módja nincs, mint őt a vármegyei lajstromos szavazással megválasztani. Éppen ezért azzal a tisztán magyar hazafias érzésemből fakadó kéréssel fordulok Tolna vármegye választóközönségéhez, hogy ebben a kivételes esetben méltóztassanak a vármegyei lajstro­mos szavazásnál a pártpolitikai béklyóktól magukat felszabadítva, szavazataikat a Kisgaz­dapárt lajstromára adni, és ilymódon biztosítani a parlamentbe való bejutását dr. Klein An­talnak, annak a férfiúnak, aki ebben az esetben az egyetemes magyarság érdekét a legered­ményesebben képviselheti. Bármi is lesz a visszhang, nyugodt lelkiismerettel mertem a kérésemet előterjeszteni, mert en­gem ebben sem egyéni, sem pártérdek (magam nem vagyok a Kisgazdapárt tagja), hanem egyedül és kizárólag a magyar hazám jövőjéért való aggodalom vezérelt. Bonyhád, 1939. május 24. Hazafias üdvözlettel Dr. Perczel Béla nyugalmazott főispán, Tolna vármegye volt alis­pánja. " 35 36. TMU 1939/43. sz. 37. TMH 1939/41. sz. 38. TMH 1939/55. sz. 39. TMU 1939. jún. 3. sz. 40. A kézirat a dolgozat szerzőjénél. (Szabad fordításban: Bonyhádon most egy óriás lakik. Egy óriás, ha mondom, - a dr. Mühl. Mi buta svábok azonban nem tudunk róla sokat. De a Harmadik Birodalomban már mindenki is­meri. Nemcsak Aparon, Majoson, Hanton és Cikón, de Stuttgartban, Berlinben és Boroszló­ban is. Hitler Adolf már messziről üdvözli: „Brávó Heini! Csak így tovább - okosan!") 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom