Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Dobos Gyula: "Emelt fővel..." Élet- és pályakép Perczel Miklósról • 7

OHB végül is hosszú huzavona után másként döntött. A schwechati vereség azonban Perczel Miklóst igazolta. A bécsi forradalom eltiprását követően a magához tért hatalom új császárt emelt a birodalom élére. Az ifjú Ferenc Józsefet nem kötötték a Ferdinánd által szentesített áprilisi törvények. Minden erővel a magyar forradalmi eredmények felszámolására törekedhetett. Az összevont erőkkel támadó császári hadaktól az OHB megkísérelte a fővárost megvédeni. Kossuth visszarendelte a Muraközben sikerrel operáló Perczel Mórt csapataival együtt, levelében csak egyetlen kis győzelmet kérve a frissen kinevezett tábornoktól. Perczel Miklós felkérésre ekkor elvállalta a 48. sz. szabolcsi zászlóalj irányítását. Perczel Mór seregei a móri árokban felvették a harcot a háromszoros túlerőben lévő osztrákokkal. A súlyos vereség után megnyílt a győztesek előtt az út az ország fővárosa felé. A Perczel család irataiban találtunk olyan kézírásos dokumentumot, amelyben a szabolcsi zászlóalj tisztjei bizonyítványt állítottak ki parancsnokuk, Perczel Miklós személyes bátorságáról, körültekintő parancsnoklásáról. Tették ezt a móri vereség ellenére, elismerve hadi érdemeit.

30 Pár nappal később neve ismét a hadijelentésekben szerepel, amikor 1849. január 4-én Mészáros Lázár hadtestében féldandárparancsnokként vett részt a kassai harcokban. Ezt követően ismét bátyja, Mór parancsnoksága alatt, sikerrel harcolt Ottinger ellen a szolnoki és ceglédi ütközetben. Amikor a kormány Dembinszky Henriket nevezte ki fővezérré - szolidaritást vállalva a fővezérségre aspiráló és megsértődött Mórral -, ő is leköszönt tisztéről. E visszavonulás nem sokáig tartott. A kormány kis érdemkereszttel tüntette ki, a hadügyminisztertől pedig április elsejei hatállyal alezredesi kinevezést kapott.

31 Mészáros Lázár április 12-i levelében a következőket írta:....„ŰZ alsó táborokban tanúsított vitézsége és éberléte némi jutalmául" történt a kinevezés.

32 Április 17-én Mór, aki a déli területek főparancsnoki teendőit látta el, Miklóst a kulcsfontosságú péterváradi erőd parancsnokává tette.

33 Egyik korábbi tiszttársa, Déssy Gerő százados április 23-án Aradról levelet írt Miklósnak: „Olvastam, hogy Péterváradot, a magyar Gibraltárt, mint alezredes őrzöd...hiszem, hogy annak romjait és csak testeden átfogja a Camarilla magáénak mondani. '

u A százados nem tévedett, hiszen a megújuló ellenséges támadásoknak sikerrel állt ellen az ország egyik legjelentősebb erődítménye. 1849. július elsején megbízást kapott az aradi vár parancsnoki teendőinek ellátására. A lábtöréséből még fel sem épült Damjanich tábornok is e várban tartózkodott és bár nem vállalkozhatott a sok mozgást igénylő parancsnoklásra, de mint a legmagasabb rendfokozatú, magának tartotta fenn az irányítás jogát. Amikor Perczel Miklós bemutatta az írásos parancsot, amely szerint ő a parancsnok, komoly vitára került sor. Csak elmérgesítette a helyzetet, hogy Perczel Miklós ezredes közölte, nem hajlandó magát alávetni a tábornok parancsainak, Damjanichot elfutotta a méreg, szó szót követett, és mivel a tábornok nem volt hozzászokva az ellentmondáshoz, a 14